Az artériákban lévő mikroműanyagok növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát
Az elszomorító tények szerint az egészségre és a környezetre egyaránt káros mikroműanyagok hatalmas mennyiségben vannak jelen. Mindenhol. Ami nem meglepő, hiszen kimutatták, hogy 2019-ben a műanyagtermékek globális szintű éves kibocsátása megközelítette a 460 millió tonna mennyiséget. Ilyenkor természetesen felmerül az újrahasznosítás kérdése, mint (vélt) mentőöv a műanyaghulladékokkal való küzdelem során. Sajnos ennek a műanyagmennyiségnek alig 9 százalékát sikerül újrahasznosítani.
Mikroműanyagnak azokat a műanyadgarabokat nevezik, amelyek átmérője nem haladja meg az 5 millimétert. Az elsődleges műanyagtermékekről levált, azokról letöredezett mikrorészek lassan elárasztják a bolygónkat, miközben káros hatásuk bélyegét rányomják az egészségünkre is – egyebek mellett. Ezek a szinte elpusztíthatatlan „károkozók” egyes tanulmányok szerint akár a mortalitást is növelhetik. A tudósok arra a megdöbbentő tényre hívták fel a figyelmünket, hogy bárhol is keresték, megtalálták ezeket a veszélyes anyagokat – az óceánok vizében, a hegyekben, a sarki jégben, a levegőben, az ivóvízben, sőt az emberi szervezetben is.
Noha a döntéshozók tettek lépéseket a mikroműanyag-szennyezés megfékezése érdekében – példának okáért azzal az Egyesült Királyságban, 2018-ban tett intézkedéssel, mellyel betiltottak minden olyan terméket, amely bárminemű mikrogyöngyöt tartalmazott – jelentős csökkenés nem mutatkozott e téren. A célok között az is szerepel, hogy a 2030 és 2050 közötti időszakban legalább 400 ezer tonnával csökkentsék a bizonyos termékekhez szándékosan hozzáadott mikroműanyag-mennyiséget.
Műanyagrészek az emberi szervezetben
A Science News 2024. április 2-i cikkében közli az olvasókkal, hogy az artériákban lévő aprócska műanyagrészecskék növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Minderre egy elemzés során derült fény: 257 betegnél kimutatták, hogy az artériák eltömődését okozhatják az oda nem illő műanyagfoltok. Ezeknek a jelenléte akár megnégyszerezheti a szélütés, a szívinfarktus, sőt akár a halál kockázatát is. Ezek a parányi anyagok hatalmas egészségügyi károk okozói lehetnek, ezért világszinten több szakember figyelmét, egyúttal aggodalmát is felkeltette ez a fokozódni látszó jelenség. A mikroműanyagok hatásairól a toxikológusok elmondták, hogy számos módon juthatnak be a szervezetünkbe. Fogyasztói társadalmunkban pedig szinte lehetetlen megkerülni a toxikus anyagokkal való találkozást. Ott vannak a műanyag játékokban, edényekben, ételhordókban, egyszer használatos eszközökben, melyek idővel megkárosodnak, majd részecskéik a talajban, a vizekben, a levegőben találnak maguknak helyet, így az étellel, itallal és a belélegzett levegővel bejuthatnak a szervezetünkbe.
A környezettoxikológus Matthew Campen meglátása szerint: a mikroműanyagoknak való erős kitettségünk a közeljövőben nagy eséllyel inkább nőni, semmint csökkenni fog. Tudniillik a régi, elhasználódott műanyagok részei már bekerültek vagy bekerülnek az ökoszisztémába, azonban az újabb műanyagok gyártási folyamata sem áll le.
Mit tehetünk?
Szerencsére van néhány lépés, mellyel csökkenthetjük a műanyagszennyezést, és megvédhetjük az egészségünket, valamint a környezetünket. Ezek közül néhány: szintetikus ruházat helyett vásároljunk bio anyagból készített, fenntartható ruhákat (ilyen például a pamut, selyem, gyapjú, kender). Amennyiben tehetjük: ne használjuk a szárítógépet, mivel egyetlen szárítógép évente akár 120 millió mikroszálat is kibocsáthat a levegőbe. Megoldást kínálhat, ha minőségi szűrőket szerzünk be, melyek visszatartják a mikroműanyag-kiszállást, illetve, ha a friss levegőn szárítjuk a ruháinkat. Érdemes továbbá kerülni az egyszer használatos műanyagokat, nejlonzacskó helyett papírtasakokat használni.
