2015.04.09. 14:00:00 7971 183

Átlagos vagy szép? Válassz!
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Csak támogatni tudjuk az olyan megmozdulásokat, kampányokat, amelyek az önelfogadásra hívják fel a figyelmet. Arra, hogy a megítélésünk csak rajtunk múlik, a választás a kezünkben van. De vajon elfogadjuk-e magunkat annyira, hogy mások szeme láttára keresztül menjünk egy „Szép” feliratú ajtón. Vagy inkább az „Átlagos” címkét választjuk?

Átlagos vagy szép? - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Átlagos vagy szép?

A Dove egyik közvélemény kutatásában a megkérdezett nők 96%-a nem állítaná magáról, hogy szép. Azaz mindössze 4% merte azt vállalni, hogy ő szépnek tarja magát. Megdöbbentő és kicsit elszomorító eredmény. A cég még ennél is tovább ment, és egy kísérlettel tesztelte a számokat. San Fansisco-ban, Sao Paulo-ban, Shanghai-ban, Delhiben és Londonban felcímkéztek két ajtót egy forgalmas helyen. Az egyik címkén az állt, hogy átlagos, a másikon pedig az, hogy szép, az arra sétáló nők pedig szabadon választhattak, hogy melyik ajtón mennek be. Utána meginterjúvolták őket.

Sokan választották az átlagos ajtót. A későbbi interjú során viszont arról beszéltek, hogy mennyire megbánták ezt, és hogy utána rosszul érezték magukat. Sőt, megkérdőjelezték a választásukat, a saját magukról alkotott képet, mindent, amit addig magukról gondoltak. Csak két címke kellett, és az addig felépített énképük odalett. Azt választották, amit szerintük a társadalom elvárna tőlük: legyenek átlagosak, szürkék, alig észrevehetőek.

A szép címkét választók viszont nagyon büszkék voltak magukra az interjún! Ugyan volt, akit az édesanyjának kellett átráncigálni a szép felirathoz, volt, akit a barátnőjének. Volt olyan is, aki az utolsó pillanatban változtatta meg a döntését. Ők arról számoltak be, hogy rendkívül jó érzés volt keresztül sétálni a „szép” ajtón, mintha világgá kürtölhetnék, ők azt gondolják magukról, hogy gyönyörűek, és azt kívánják, bárcsak minél több nő tenne így!

Szép vagy! Ez nem is kérdés!

A címkék, amiket ránk ragasztanak hatalmas hatással vannak az önbizalmunkra. A kampánnyal arra akarták felhívni a figyelmet a szervezők, hogy ne mások véleményével foglalkozz, élj úgy, válaszd azt az ajtót, amit saját magadról gondolsz. Ha szépnek tartod magad, hát ne szégyelld ezt mások előtt sem! A kísérlet felnyitotta a résztvevő hölgyek szemét, és rávilágított arra, hogy valójában hogyan is kellene látniuk magukat: gyönyörűnek! Mindig. Kérdések és hezitálás nélkül.

Nézd meg a videót!

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Ledönthető-e az előítélet masszív fala?

Az egykori kémikus és egyetemi tanár, Fabinyi Rudolf, az 1930-as évek elején úgy fogalmazott, hogy a hiedelmek egész tömege úgy üli meg a közvéleményt, akárcsak a lidércnyomás, melyek között kimagasló helyen szerepel az előítélet. Bár Fabinyi ekkor leginkább a pszichiátriai betegségekben érintettekkel szemben állított beskatulyázásokat helyezte előtérbe, elmondható, hogy ez számos területre kiterjeszthető. Milyen (ős)forrásból eredeztethető ez a nem tapasztalatokra, hanem feltételezésekre alapozott megállapítás? Vajon ledönthetőek ezek a vaskos sztereotípia-falak?

Mérgező emberek a környezetünkben - Jelek és lehetséges megoldások

Bizonyos értelemben mindannyian rendelkezünk egy kisebb, esetenként nagyobbra nyúlt, láthatatlan tüskével, mellyel néha akarva, ám legtöbbször mégiscsak akaratlanul „megmérgezünk” másokat. Megbántjuk a szeretteinket, a barátainkat, a környezetünkben élő embereket. Egy meggondolatlanul elejtett szó, mely kígyóméregként fröccsen a másik emberre, egy figyelmetlenség, egy óvatlanul megtett lépés, vagy egy elsietett döntés mind toxikus eredményeket szülhet. De kik azok, akik a mérgezés külön csoportjába sorolhatók? Miről ismerhetjük fel ezeket a viselkedésformákat, illetve mivel gyógyíthatjuk meg a „méregbe borult” helyzeteket?

Tanulható-e az optimizmus?

Lionel Tiger amerikai antropológus, az optimizmust az evolúció során kialakult, az emberek egyik legmeghatározóbb funkciójaként értelmezte. Azt figyelembe véve, hogy az optimizmus a jövőről való gondolkodást hordozza magában - mely az elmúlással való szembesülést is tartalmazza -, tulajdonképpen a félelem ellensúlyozójaként is jellemezhető. Annak ellenére, hogy az előbbi megfigyeléssel nem mindenki ért egyet, tagadhatatlan, hogy az optimizmus az egészségre is erőteljes hatást gyakorol. De vajon tanulható az optimizmus?