A zöld mediterrán étrend jobb hatású lehet az egészségre, mint a hagyományos változat
Egy nemzetközi kutatás szerint a zöld mediterrán diéta anyagcsere- és kardiometabolikus mutatói kedvezőbbek a hagyományos mediterrán étrendénél.
A mediterrán étrend alapját a növényi eredetű élelmiszerek, az egészséges telítetlen zsírok, a sovány fehérjeforrások és a teljes kiőrlésű gabonák adják, a hús- és tejtermék-fogyasztás korlátozása mellett. Ez az étrend számos kutatás szerint kedvező összefüggést mutat a kardiometabolikus egészséggel. A zöld mediterrán (zöld-MED) étrend a hagyományos mediterrán diéta egy olyan változata, amelyben a húsféléket szinte teljesen kiváltják növényi fehérjékkel, maximalizálva a szervezetbe jutó polifenolok mennyiségét. Ez a verzió tehát kifejezetten gazdag növényi alapú élelmiszerekben, miközben rendkívül alacsony a hús- és a tejtermék-tartalma.
A Clinical Nutrition című folyóiratban megjelent tanulmányban a zöld mediterrán diéta hatását vizsgálták a vér folátszintjére. A folát egy B-vitamin, amely nélkülözhetetlen a sejtek működéséhez, a DNS szintéziséhez és számos anyagcsere-folyamathoz. A magasabb folátszint kedvezőbb inzulinérzékenységgel, alacsonyabb gyulladásos aktivitással, jobb vérzsír-értékekkel, valamint kisebb zsigeri (a belső szervek körül felhalmozódó) zsír- és májzsír-tartalommal párosul. A kutatási eredmények alapján a zöld mediterrán étrendet követő résztvevőknél magasabb volt a vér folátszintje, és a diéta számos anyagcsere- és kardiometabolikus mutató szempontjából is kedvezőbb eredményekkel társult, mint a hagyományos mediterrán étrend vagy az általános egészséges étrendi ajánlások.
A kutatók egy gyakori genetikai variánst is vizsgáltak, amely csökkentheti a folát hasznosulását és ezáltal növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Azoknál a résztvevőknél, akik ezt a genetikai variánst hordozták, de szorosan követték a zöld mediterrán étrendet, kedvezőbb kardiometabolikus kockázati mutatókat figyeltek meg. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a folát-anyagcserében részt vevő egyes biológiai útvonalak aktívabbá váltak, ami arra utal, hogy a megfelelő táplálkozás részben ellensúlyozhatja a genetikai hajlam kedvezőtlen hatásait. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a vizsgálat alapján nem lehet egyértelműen meghatározni, mely étrendi tényezők vagy élelmiszerek felelősek a megfigyelt hatásokért, ezért további kutatásokra van szükség — írja a Medical News Today.
Forrás: Nébih
