A komposzt sötét oldala: mikroműanyagokkal szennyezheti a mezőgazdasági talajt
Egy amerikai kutatás szerint a műanyagok a komposztban is megmaradhatnak, és a mikroméretű műanyagrészecskék beszivároghatnak a mezőgazdasági talajokba.
Az ENSZ adatai szerint a világszerte megtermelt élelmiszer körülbelül egyharmada kárba megy. A Vermonti Egyetemnek a Nature Food tudományos folyóiratban megjelent tanulmányában életciklus-elemzéssel hasonlították össze a különböző élelmiszerhulladék-kezelési módszereket. Azt találták, hogy a szerves hulladék újrahasznosítása 89-99%-kal csökkenthetné az amerikai élelmiszerhulladék éghajlati hatását, emellett 49-54%-kal a nitrogén- és 78-98%-kal a foszforterhelést a vízfolyásokban a jelenlegi hulladéklerakós gyakorlathoz képest. A komposzt és fermentátum földön történő alkalmazása azonban az amerikai ásványi nitrogén- és foszforműtrágya-felhasználásnak csak kevesebb mint 2%-át váltaná ki, miközben csomagolási innovációk nélkül évente mintegy 20 ezer tonna műanyag juthatna a mezőgazdasági talajokba.
Mindeddig egyetlen tanulmány sem vizsgálta az amerikai élelmiszerhulladék-kezelés „műanyagszennyezési lábnyomát”. Még ha a műanyag-szétválasztás 99%-ban hatékony is lenne, a komposztálás akkor is nagyságrendekkel növelné a talaj mikroműanyag-terhelését. „Az emberek nem tökéletesek, a gépek sem tökéletesek, és manapság minden élelmiszerünket műanyagba csomagolják” – írja a The Guardian.
Mivel a tápanyagpótlás lehetősége viszonylag csekély, a mezőgazdasági kijuttatás nem mindig a legjobb megoldás. Szükség van olyan kutatásokra, amelyek az élelmiszerhulladékból készült szerves talajjavítók újabb, biztonságosabb felhasználási módjait vizsgálják.
Forrás: Nébih
