A hajszárító története
A hajszárítók ma már elengedhetetlen eszközei a mindennapi hajápolásnak. Azonban e hasznos szerkezet fejlesztése és elterjedése hosszú éveket vett igénybe. A legkorábbi elektromos hajszárítókat sokan az American Racine Universal Motor Company nevéhez kötik, amely 1890 körül készített olyan elektromos eszközöket, amelyeket hajszárítóként is használtak. Azonban ezek még igen kezdetlegesek voltak és nem hasonlítottak a maiakhoz.
A 19. század végén a nők főleg természetes módszerekkel szárították meg hajukat, például a napfény vagy a forró levegő segítségével. Az első ipari méretű hajszárítókat a 20. század elején vezették be, de ezek még mindig nehezek és kevésbé hatékonyak voltak.
Az első hajszárítót Alexander Godefroy francia fodrászmester szabadalmaztatta 1888-ban. Ez a korai változat egy kályhával rendelkezett, amelyen keresztül a levegőt melegítették, majd egy cső segítségével irányították a hajra.
Az igazi áttörést a hajszárítók fejlődésében az elektromos áram alkalmazása jelentette. Az első elektromos hajszárítókat a 1920-as években alkották meg. Ezek az eszközök már könnyebbek és egyszerűbben hordozhatóak voltak, bár még mindig messze álltak a mai modern hajszárítók teljesítményétől.
Az évek során külseje és működése is folyamatosan változott. Az 1960-as években például megjelentek a kompakt hajszárítók, amelyek már sokkal kevesebbet nyomtak és bárki számára hordozhatók voltak. Az 1970-es években elterjedt az ionizációs technológia, amely segített a haj hidratálásában és csökkentette a sprőd hatást.
A mai hajszárítók számos fejlett funkcióval rendelkeznek. A kerámia technológia segít az egyenletes hőelosztásban, a negatív ionok csökkentik a haj károsodását, és a hőmérséklet- és sebességbeállítások lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy testre szabhassák a hajszárítás élményét.