A gyógyító légzés – Nem is hinnéd, mi mindent befolyásol, ha jól „veszed”
És most vegyünk egy mély lélegzetet… Hallottuk jó néhányszor, és gyakoroltuk mi magunk is egy-egy emberpróbáló, kihívásteljes helyzetben felcsengeni ezt a megnyugvást előidéző javaslatot. Tapasztalhattuk, hogy többnyire bevált. Ebből kifolyólag pedig valószínűleg arra is gondoltunk, hogy a légzés egy önmagán túlmutató folyamat.
Patrick Mckeown nemzetközi légzés- és alvásszakértő Gyógyító légzés című bestseller könyvében megjegyzi, hogy a légzésünk akkor nevezhető egészségesnek, ha nyugalmi helyzetben vagyunk, miközben az orrunkon át vesszük a levegőt, lassú, higgadt, rendszeres és szinte észrevétlen módon. Míg ezzel ellentétben az egészségtelen légzés főbb jellemzői között ismert a szabálytalan, szájon át történő, gyors – már-már kapkodó – és nyugtalan levegővétel. A szerző megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy ez utóbbi levegővételi módról gyakran vállrándítva vélekedünk, mégis figyelembe kell venni, hogy a szabálytalan légzés káros hatással van a biokémiánkra.
Továbbá a szervezettől ilyenképpen elvont oxigén olyan egészségügyi panaszok kialakulását idézheti elő, mint az igen széles körben „uralkodó” asztma, szénanátha, a magas vérnyomás, az álmatlanság, a horkolás – és az alvási apnoé is –, valamint a szorongás és pánikroham. Mindezeket figyelembe véve már érdemes tudatosabban figyelnünk a légzésünk kiegyensúlyozott mibenlétére, az ösztönösségen túl.
Mckeown meg van győződve afelől, hogy a tudományos alapokra épített légzőgyakorlatok jótékony hatást gyakorolnak az életminőségünkre. Mindezzel, továbbá egy étrend- és életmódváltással nagy eséllyel csökkenteni tudjuk az előbb felsorolt panaszokat. A coach módszerei egyszerűen elsajátíthatók, melyek a tünetenyhítő hatásuk mellett az energiaszintet, a koncentráló- és a stressz kezelési képességet és az általános életminőséget egyaránt növelik. Bár a szabálytalan légzési technikák szinte egyénenként változnak, mégis számon tartható néhány közös vonásuk. Ezek a jellemzők szintúgy lehetnek környezetiek, életmódbeliek és genetikaiak.
Néhány szemléletes példa: a túlevés többletmunkát ad a testnek, megterheli a légzést is. A hosszas beszélést igénylő munkakörben dolgozók (pl. előadó, tanár stb.) nap végére szörnyen fáradtnak, kimerültnek érezhetik magukat – ez a túllégzés miatt van. A rekeszizmot és a légcsövet egyaránt befolyásoló testtartás. Emellett pedig a genetikai hajlam, a stressz, az ülő életmód és a fülledt levegőjű helyiség egyaránt forrása lehet a rendellenes légzésnek.
Most kiragadunk néhány olyan légzőgyakorlatot, melyet könnyedén beépíthetünk a mindennapjainkba:
Légzési ütemet lassító összeszorított ajaklégzés – ez esetben szándékos lélegzetvételi erőfeszítés zajlik – ezeket a gyakorlatokat hasznosnak találhatjuk, ha lépcsőzünk vagy nehéz tárgyat emelünk. A gyakorlathoz lazítsuk el a nyakat és a vállat, csukjuk be a szánkat, és két levegővételig lélegezzünk az orrunkon keresztül. Majd szorítsuk össze az ajkunkat, akárha fütyülni készülnénk. A kilégzés lassan történjen, a levegőt az összezárt ajkakon át „préseljük ki”.
Fáradtság és stresszcsökkentő hasi- vagy rekeszizomlégzés – az elvégzéséhez enyhén behajlított térddel a hátunkra kell feküdni. Egyik kezünket a felső mellkasra, a másikat pedig a bordaív alá helyezzük, és lassan kezdjünk el lélegezni az orron át, miközben a hasunk megemelkedik a kezünk alatt. Feszítsük meg a hasizmunkat, közben pedig összeszorított ajakkal vegyük a levegőt. A felső kezünk mindeközben végig legyen mozdulatlan.
