A felnőttkori autizmusról
A közvélekedéssel ellentétben: autizmus nem csupán kisgyermekkorban fordulhat elő, hanem felnőttkorban is jelentkezhet; mégpedig a gyermekkoritól jól megkülönböztethető tünetekkel: kommunikációs nehézségek, szociális szorongás, korlátozott érdeklődés bizonyos tevékenységek iránt. Mit tudhatunk még?
A MedicalNewsToday.com ismertetője szerint a genetikai eredetű autizmus-spektrumzavar (ASD) bizonyul az egyik leggyakoribb idegrendszeri fejlődési rendellenességnek. Noha az esetek döntő többségében gyermekkorban diagnosztizálnak autizmust (általában négy éves kort követően), néhány esetben az is előfordul, hogy felnőttkorban jelentkeznek az erre utaló tünetegyüttesek - bár ez utóbbi esetben a felnőttek többsége megtanul együtt élni az autizmussal.
Mik lehetnek a felnőttkori autizmus jellemző tünetei és jelei
A szakemberek szerint az ASD jelei egyénenként eltérőek lehetnek, mégis akad néhány hasonlóság ezek között, melyekből most kiemelünk néhányat, elsőként: a társadalmi interakciók és a mindennapi kommunikáció terén beállt kihívásokat - jellemző, hogy az érintettek nehezen tudnak kapcsolódni az emberekhez és akadályokba ütköznek az érzelmek megértése és kifejezése terén. Nehézséget okoz számukra a barátságok kialakítása és fenntartása, a beszéd közbeni szemkontaktus-felvétel, a standardtól eltérő nyelvhasználat (nyelvjárás), valamint a vicc- és humormentes gúnyolódás, azaz a szarkazmus megértése. Továbbá: megpróbáltatás számukra az arckifejezések és a testbeszéd értelmezése, a mások érzelmeinek „leolvasása” és a saját érzelmeik szabályozása egyaránt.
Korlátozó vagy ismétlődő viselkedések
A felnőtt autisták rugalmatlan gondolkodási és viselkedési mintái okán, gyakorta hajthatnak végre ismétlődő cselekvéseket, példaként a következőket: akaratlanul hallatnak bizonyos ismétlődő hangokat (pl. torokköszörülés formában), erőteljesen ragaszkodhatnak a napi rutinokhoz, az esetlegesen beállt változásokat pedig rendkívül nehezen kezelik.
Jellemző, hogy intenzív érdeklődést tanúsítanak bizonyos témák iránt, melyekben hosszú ideig elmerülnek, és a témáról való elnyúló beszélgetés tölti ki az idejüket. Mindössze néhány (hobbi)tevékenység iránt érdeklődnek, ám ezekben mélyen elmerülnek. Leginkább az egyedül végezhető tevékenységek kötik le a figyelmüket. Ezek alapján nem meglepő, hogy az általuk érdekelt tárgyak tekintetében mélyreható tudásra tesznek szert (pl. természettudományok, művészetek), képesek rendkívül alaposan megtanulni az őket érdeklő dolgokat (mind auditív, mind pedig vizuális módon), valamint hosszú ideig emlékezni az információkra.
Az érzékszervi feldolgozás tekintetében az autizmusban érintett felnőttekre általában jellemző, hogy bizonyos szenzoros stimulációkra túlérzékenyek (pl. hangok, szagok, fények).
Miben más a felnőtt nők esetében jelentkező autizmus?
Egy 2020-as kutatás eredményei szerint az ASD tüneteiben nemenként eltérő jelek mutatkozhatnak meg, és úgy tűnik, hogy e tekintetben a nők - akiknek a tünetei finomabbak, „maszkosabbak” - képesek a társadalmi helyzetekkel jobban megbirkózni, mint férfi társaik. Ez abban nyilvánul meg, hogy a társas viselkedésekben a nők képesek az autizmus jeleinek optimális „leplezésére” - mindennek kivitelezéséhez kommunikációs és életviteli készségek kifejlesztése segíti őket, amik által lehetővé válik számukra az, hogy önálló életet folytassanak. Mindemellett a felnőtt autista nők csendesebbek, érzéseiket mások előtt elrejtők, és az ismétlődő viselkedéseiket előnyösebben visszafogók lehetnek.
A diagnózisok a fenti eseteket illetően sokkal bonyolultabbak, amit tovább nehezít az is, hogy a serdülő- vagy felnőttkori ASD a gyermekkoritól eltérő kognitív és mentális állapotokkal járhat. Ám a felnőttek diagnosztizálásában alapvető figyelembe venni a következő szempontokat is: egyrészt nem minden esetben van szükség erre (mivel jól megküzdenek a mindennapi kihívásokkal), másrészt pedig mindenképpen fontos tiszteletben tartani az egyéni szükségleteket és preferenciákat.
