Egy daganatos betegségek ellen használt gyógyszer hatékony lehet a súlyos koronavírus-fertőzés ellen is - derült ki abból a kutatásból, amelyben több intézet mellett a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont munkatársai is részt vettek.
Millióféle gyógytea létezik, és mi most egy igazi csodával szeretnénk foglalkozni kicsit bővebben. Merthogy a moringa fát őshazájában, Indiában „csodafaként” is emlegetik, és régóta alkalmazzák az ajurvédikus gyógyászatban több, mint 300 féle betegség kezelésére. A szárított levelekből készített főzet rendkívül gazdag tápanyagokban, található benne A-, C-, E- és B-vitamin, valamint ásványi anyagok, például kalcium, kálium, vas és magnézium. Ezek az összetevők fontos szerepet játszanak a szervezet megfelelő működésében, támogatják az immunrendszert és segítik a sejtek regenerálódását.
Gyakran hangoztatjuk, hogy modern időket élünk, gondolkodásunk sok mindenben más, mint például 50 éve. Azonban vannak dolgok, amelyek még mindig tabutémának számítanak. Ilyen az Alzheimer-kór is, amely nemcsak a betegnek, de a környezetének is óriási próbatétel.
Felnőtt betegségek kapcsán is használható a Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása, a Semmelweis HELP. Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a közel egy éve publikált mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, illetve otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek.
A hosszú Covid szindrómában szenvedők nem tudnak teljes mértékben visszailleszkedni a társadalomba, a betegségből visszamaradt tünetek megnehezítik az iskolába járást, munkavégzést és a társas kapcsolatokra is hatással vannak - írta szerdán az NlTimes című holland hírportál a holland közegészségügyi intézet (RIVM) kutatására hivatkozva.
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) egyike a leggyakrabban előforduló mentális rendellenességeknek, amelynek érintettjei főként a gyermekek. A legjellemzőbb tünetek közé sorolható a fókusztartás hiánya, a túlzott mozgásos aktivitás, valamint az impulzivitás. Az érintettek életének minden területére hatással van, befolyásolva a napi feladatok végzését és az interperszonális kapcsolatok egyaránt.
Mi is tulajdonképpen az egészség? Koronként egymástól eltérő egészség-meghatározások és -eszmények váltak uralkodóvá, melyek megalapozták az aktuális felfogást az emberek jóllétét illetően. Egy 1970-es definíció szerint az egészség „az életműködések zavartalanságát” jelenti, amikor a szervezetben és a szervek esetében sem beszélhetünk egyensúly felborulásról, kóros folyamatokról, rendellenes elváltozásokról. Azonban néhány meglátás arra mutat rá, hogy az egészség és a betegség nem bizonyulnak egymástól mereven elválasztható, egymással ellentétes fogalmaknak, ugyanis e két állapot között megannyi átmenet található.
A közvélekedéssel ellentétben: autizmus nem csupán kisgyermekkorban fordulhat elő, hanem felnőttkorban is jelentkezhet; mégpedig a gyermekkoritól jól megkülönböztethető tünetekkel: kommunikációs nehézségek, szociális szorongás, korlátozott érdeklődés bizonyos tevékenységek iránt. Mit tudhatunk még?
Friss felmérésekből kiderült, hogy világszerte több mint 55 millió ember szenved demenciában; és évente közel 10 millió újabb esetet regisztrálnak. A megfigyelések szerint a nők körében kiugróan magas mértékben jelentkező betegség az életkor előrehaladtával egyre súlyosbodik. Mindezeket figyelembe véve: sokakban felmerül a kérdés, hogy megelőzhető vagy késleltethető-e?
Kulturális megközelítésben a betegségek nem csupán a testi és mentális épségünket fenyegető, a normális életfolyamatokat felborító állapotokként mutatkoznak meg, hanem - bármilyen meglepően hangzik is - a változások bonyolult és rendkívül alulértékelt ösztönzőiként is. A betegségek mindig hatást gyakoroltak a társadalomra, ugyanakkor már csak abból kifolyólag is figyelmet érdemelnek, hogy a fertőző változataik több ember életét követelték maguknak, mint az összes háború együttvéve. Ám a betegségek különös, élet(mód)felforgató birodalmában is akad néhány egészen bizarrnak tekinthető, megdöbbentő példány.
A táplálkozási magatartásban beállt súlyosnak és tartósnak tekintett viselkedési állapotokat, melyekhez a leggyakrabban nyomasztó gondolatok és érzések is kapcsolódnak, evészavarokként szokták emlegetni. A legszélesebb körben ismert evészavar-típusok közé sorolható az anorexia és a bulimia nervosa, azonban egyre több szó esik a falászavarról, az elkerülő táplálékbeviteli rendellenességről (ARFID), a pica kvalitatív evészavarról, valamint a kérődzési (ruminációs) zavarról egyaránt.
Hurry sickness (“sietés betegség”). Ez az angol kifejezés a sietést mint modernkori „betegséget” állítja elénk, noha nem tartozik a szorosan vett tényleges egészségügyi vagy mentális rendellenességek körébe. Mindennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül, hiszen a „rohannom kell” üzemmód folyamatossá válása jelentős mértékben átrendezheti és átminősítheti az élet számos területét. Továbbá nem mentes a feszültségtől és aggodalomtól sem, így nagy a lehetősége annak, hogy nem tudjuk kihozni a legjobbat a pillanatokból. Hogyan változtathatunk ezen?
A testünk leginkább a fájdalom nyelvén szól, ha nincs valami rendben az állapotával. Ez a fizikai és biológiai szempontból is különleges „szerkezet” speciális jelzéseivel segít megérteni, hogy hol kereshető meg a probléma gyökere, hogy kellőképpen javíthassuk azt.
A csontritkulás miatt bekövetkezett első csonttörés két-háromszorosára növeli a következő törés kockázatát. Idős korban a combnyaktörés különösen veszélyes, így kiemelt jelentőségű a csontritkulás (oszteoporózis) időbeni felismerése és kezelése, hiszen kitartó gyógyszeres terápiával teljesen meggyógyítható. Csontjaink egészségéhez a D-vitamin is elengedhetetlen. A nyári, napos időszakban negyedóra alatt előállítja szervezetünk a napi szükséges mennyiséget.
A kullancsok csaknem háromszáz betegséget terjesztenek, ám ezek közül az emberre csak néhány veszélyes. Hazánkban a két leggyakoribb a Lyme-kór és a vírusos agyvelő-, agyhártyagyulladás. Ezek elkerülése érdekében fontos, hogy a kullancscsípés esetén mielőbb távolítsuk el a vérszívót. A Semmelweis Egyetem oktatóvideója ehhez nyújt segítséget.
Az OCD (Obsessive-Compulsive Disorder), vagyis a rögeszmés-kényszeres zavarként ismert, gondolati és viselkedési mintákat okozó elmeállapot, az egyes emberek esetében különféleképpen jelenhet meg. A legfrissebb felmérések arra mutatnak rá, hogy nagyjából minden negyvenedik embert érint, és a jelen állás szerint: a negyedik legsűrűbben előforduló mentális zavarként tartják számon. A becslések szerint a világ népességének három százaléka szenved OCD-ben, mely a terhes vagy a szülés után álló nők esetében nagyobb valószínűséggel fordul elő.
A divatmodellek csaknem 90 százaléka vélekedik negatívan a testéről, és több, mint kétharmaduk szigorúan kontrollálja, mit és mennyit eszik a Semmelweis Egyetem új, világszinten is egyedülálló nemzetközi kutatása szerint. Ez az első ilyen mélységű kvalitatív felmérés a témában, melyben a válaszadók majd’ 90 százalékáról az is kiderült, hogy túlságosan sovány, az elmúlt évek ún. „plusz méretes”, azaz „test pozitív” divatmozgalma ellenére. A kutatók a szélsőséges szépségideálok mentálisan és fizikailag is káros hatásaira hívják fel a figyelmet, melyek evés- és testképzavarhoz vezethetnek, és nem csupán a modelleket, hanem a rájuk példaképként tekintő fiatal lányokat is érintik.
A 2-es típus cukorbetegség a szív-érrendszeri és a vese- mellett a daganatos betegségek kockázatát is megnöveli, ezért érdemes rákszűréseket végezni a diabéteszben szenvedők körében - közölte egy nemrégiben elvégzett kutatására hivatkozva a Pécsi Tudományegyetem (PTE).
A Semmelweis Egyetem új tanulmányából kiderül pontosan mely vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok szedésével lassítható az elsősorban dohányosokat érintő krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) romlása. A táplálkozás szerepe azért is kiemelkedő, mert állapotuk rosszabbodása más kórképeknél nagyobb mértékben befolyásolja a COPD-s betegek életminőségét és túlélési esélyeit.
“Új és újabb járványok mindig jönnek, aztán mennek is…” Fogalmaztak a Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NCBI) által 2020-ban közzétett tanulmányban a kutatásvezetők. Ugyanakkor hozzáfűzték azt is, hogy mindig résen kell lenni, felkészülten várni a következő járvány felbukkanására. Hogy ez a folyamatos készenléti állapot mennyire fontos, azt a legutóbbi világjárvány alatt volt lehetőségünk megtapasztalni. Mindebben kiemelt szerephez jut a molekuláris és celluláris endokrinológia.