A demencia jelei, típusai és késleltetésének lehetséges módjai
Friss felmérésekből kiderült, hogy világszerte több mint 55 millió ember szenved demenciában; és évente közel 10 millió újabb esetet regisztrálnak. A megfigyelések szerint a nők körében kiugróan magas mértékben jelentkező betegség az életkor előrehaladtával egyre súlyosbodik. Mindezeket figyelembe véve: sokakban felmerül a kérdés, hogy megelőzhető vagy késleltethető-e?
Az Egészségügyi Világszervezet a demencia-kialakulás főbb kiváltó okaiként a következőket sorolja fel: az életkor - mivel leggyakrabban a 65 évesnél idősebb embereket érinti; a magas vérnyomás; a magas vércukorszint; a túlsúly; a dohányzás és (túlzott mértékű) alkoholfogyasztás; a fizikai inaktivitás és szociális elszigeteltség és a depresszió.
Dr. Kovács Tibor az Orvosi Hetilap egy korábbi számában úgy nyilatkozott a demenciáról, mint ami: „az öregedő társadalmak népbetegsége”, aminek a prevalenciája a korral nő,mi több: 65 év kor felett 5 évente meg is duplázódik.
A havonta megjelenő hazai gyógyszerészeti tájékoztató folyóirat, a Pharmorient, egyik cikkében arról beszél, hogy a szellemi funkciók hanyatlásának folyamata az esetek túlnyomó többségében megállíthatatlan és visszafordíthatatlan - ennek gyakorisága miatt kerül sok idős ember otthonokba és egészségügyi intézményekbe. Magyarországon az „elbutulással”, a szellemi leépüléssel, a lassú gondolkodással és beszédbeli problémákkal egyaránt szorosan egybefonódó jelenség, a harmadik leggyakoribb halálokként van számon tartva, aminek évente nem kevesebb, mint 18 ezer beteg esik áldozatául. Hazai viszonylatban a legfőbb kiváltó oknak a szélütés minősül - ami maradandó agyi károsodást okozhat az érintetteknek. Egy - az idős emberek társas kapcsolatainak jelentőségét tárgyaló- tanulmányból kiderült, hogy a kapcsolatok szerkezete és minősége, a kötődés és a megelégedettség érzése és biztosítása védőszereppel bír. A szerzők arra is rámutattak, hogy a minőségi kapcsolatok jótékony hatással lehetnek a kognitív funkciókra, ugyanakkor a demencia szempontjából magasabb rizikófaktornak bizonyulhat az elmagányosodás.
A Race Against Dementia - a demencia megelőzésével és gyógyításával foglalkozó - globális jótékonysági szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a demencia az agy különböző részeit érintheti, így különféle nehézségeket és problémákat idézhet elő. Így fordulhat elő, hogy míg egyeseknek leginkább memóriaproblémáik alakulnak ki, másoknak a beszéddel és a mindennapi feladatok elvégzésével akad gondjuk. A demenciának több fajtája létezik, és mindegyikükről elmondható, hogy emberenként eltérő módon mutatkozhatnak meg.
A demencia leggyakoribb típusai
Az Alzheimer-kór: amiről kijelenthető, hogy a demenciás esetek 60-80 százalékát teszik ki. A sérült agysejtek felhalmozódnak és negatívan befolyásolják a memóriát, a gondolkodást és a viselkedést.
Vaszkuláris demencia: amit a szélütés okozta agyi erek károsodása idéz elő, és olyan tünetekkel jár, mint a döntéshozatali problémák, a nyelvi és memóriazavarok.
Lewy-testes demencia: a kóros fehérjék agyban történő felhalmozódása által okozott demenciaváltozat megnehezíti a járást, megváltoztatja a hangulatot, a viselkedést és a gondolkodást.
Frontotemporális demencia: az agy elülső - temporális lebenyét érintő - károsodás a döntéshozatalra, viselkedésre és beszédre gyakorol hatást, egyúttal „előhírnöke” az Alzheimer-kórnak. Továbbá megemlíthetjük: a remegést és egyensúlyhiányt is okozó Parkinson-kóros demenciát.
Sajnos egyelőre nem létezik ideális gyógymód, azonban vannak megelőzési/késleltetési javaslatok
A WHO javaslatai szerint lehet megelőző lépéseket tenni az életminőség megőrzése érdekében. Javasolt: fizikailag aktívnak maradni, társas kapcsolatokat ápolni, egészségesen táplálkozni, kiiktatni a dohányzást és alkoholfogyasztást, memóriagyakorlatokat végezni, valamint hobbi tevékenységeket folytatni.
