2015.02.05. 19:30:20 6269 121

Vigyázat! Kockázatos a túlzott antibiotikum fogyasztás
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Az indokolatlan, helytelen és túlzott antibiotikum-használat miatt megjelenő baktériumok jelentik az egyik legnagyobb közegészségügyi kockázatot a világon és azon belül Európában is - derült ki három európai egészségügyi szervezet közös tanulmányából.

Antibiotikumok - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Antibiotikumok

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat keddi, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az Európai Betegségmegelőzési- és Járványügyi Központ (ECDC), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmánya a többi között megállapítja, hogy az antibiotikumok felhasználásában az egyes európai országok között jelentős különbségek vannak. A statisztikai adatok szerint az emberi célú gyógyításban Magyarországon az európai átlagnál kevesebb mennyiségű antibiotikumot használnak fel.

Az Európai Bizottság kérésére készült elemzés öt különböző európai adatszolgáltatási hálózat eredményeit foglalja egybe. Az úgynevezett monitorozási hálózatokban az Európai Unió tagállamai, valamint Izland, Norvégia és Svájc vesz rész. Az ellenálló baktériumok elleni küzdelem egyik kulcsa, hogy a szakemberek és a döntéshozók minél pontosabb képet kapjanak az antibiotikumok felhasználásáról.

A tanulmányban azt írták, az emberek többsége természetesnek veszi, hogy az antibiotikumok bármikor rendelkezésre állnak, amikor csak szükség van azokra, azonban minden egyes, helytelenül felhasznált antibiotikum-adaggal erősebb lesz az a néhány baktérium, amelyik már ellenállóvá vált az adott szerrel szemben.

Megállapították, hogy az egészségügyi ellátással összefüggésben Európában és így Magyarországon is az antibiotikum-rezisztencia jelenti az egyik legnagyobb betegbiztonsági kockázatot.

Az antibiotikum-rezisztencia visszaszorítására az Európai Bizottság 2011-ben akciótervet fogadott el. A most közzétett, több tudományterületet felölelő kutatás ehhez is hasznos információkkal szolgál.

Az adatok alapján - a tervek szerint - új módszertant dolgoznak ki a probléma kezelésére, továbbá meghatározzák azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyeknek a humán- és az állatgyógyászatban is elsőbbséget kell élvezniük. Így biztosítható, hogy a jövőben is rendelkezésre álljanak olyan hatásos antibiotikumok, amelyet segíthetnek legyőzni a különböző baktériumok okozta fertőzéseket - olvasható a közleményben.

Forrás: [MTI](http://mti.hu]

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Viszket, hámlik, pirosodik: mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az ekcéma görög eredetű szó, amely hólyagos bőrelváltozásokat jelöl. Orvosi szempontból bőrgyulladásként vagy dermatitisként is emlegetik, és gyakran egyfajta túlérzékenységi reakcióként jelentkezik. Az allergiás bőrtünetek hátterében olyan gyakran használt termékek állnak, mint a parfüm, testápoló, dezodor, körömlakk vagy egyes gyógyszerek. A nikkel, amely sok bizsuban megtalálható, szintén sűrűn bizonyul kiváltó oknak – a becslések szerint minden tizedik nő érzékeny rá. Mit érdemes még tudnunk az ekcémáról?

Ízes élet vagy egészségügyi kockázat? A só kettős arca

A hosszú történelmi múlttal rendelkező sót élelmiszer tartósítás és ételízesítés céljából már régóta használják. A 40 százalék nátrium, 60 százalék kloridot tartalmazó alapvető étrendbeli nátriumforrásként szolgáló só (NaCl) néhány változatát – így az asztali sót is– különféle kémiai elemekkel, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal dúsítanak, mint a jód, vas és a folsav. A test alapvető funkcióihoz nélkülözhetetlen a nátrium megléte, mellyel biztosítani tudja az idegrendszeri egészséget, a megfelelő izomműködést, valamint a tápanyag-felszívódást.