2016.06.05. 10:20:52 12089 287

Úgy szoknak rá a halak a műanyagra, ahogy a tinik a gyorsételekre
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A fiatal halak ugyanúgy rászoknak a tengerekben a műanyagrészecskék fogyasztására, ahogy a tinédzserek az egészségtelen gyorséttermi ételekre - állapították meg svéd kutatók.

Tengeri halak - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Tengeri halak

A Science című szaklapban megjelent tanulmány szerint a polisztirol magas koncentrációja hatására a sügérlárváknak jobban ízlenek a műanyagrészecskék, mint a természetes táplálék. A műanyag miatt azonban a fiatal halak kisebbek, lassabbak és emiatt nagyobb veszélyt jelentenek rájuk a ragadozók - írja a BBC News.

Az elmúlt években egyre nőtt a vizekbe jutó műanyag mennyisége, ami aggodalomra ad okot. Egy tavalyi tanulmány szerint évente nyolcmillió tonna műanyag hulladék kerül az óceánba. Az UV-sugárzás, a kémiai kopás és a hullámmozgás hatására a műanyag apró részecskékre bomlik.

Ezek az apró, 5 milliméternél is kisebb részecskék a mikroműanyagok. Ilyen műanyagszemcséket alkalmaznak granulátumként vagy kötőanyagként fogkrémekben, tusfürdőkben, sminktermékekben is. Évente mintegy 300 millió tonna műanyagot termelnek a világon, melynek jelentős része a világ óceánjaiban végzi.

Svéd szakértők azt vizsgálták, milyen következménye lehet a mikroműanyagoknak a halakra életük korai szakaszában. Sügérlárvákat víztartályokban polisztirol hatásának tettek ki. A mikrorészecskék nélküli vízben a lárvák 96 százaléka kikelt. Az arány 81 százalékra esett vissza, ha növelték a részecskék mennyiségét.

A magas részecskekoncentrációjú vízben kikelő lárvák "kisebbek, lassabbak és sokkal butábbak" voltak, mint azok, amelyek tiszta vízben keltek ki - mondta el Oona Lonnstedt, az Uppsalai Egyetem kutatója.

A tiszta vízben nevelkedett halak 24 órát is túléltek egy ragadozó mellett, viszont a műanyagrészecskék között élőket ugyanennyi idő alatt elfogyasztották a csukák.

A kutatók számára a legmeglepőbb viszont az volt, ahogy a műanyag jelenléte megváltoztatta a halak táplálkozási preferenciáit.

"Mindegyik hal számára elérhető volt a plankton, mégis inkább a műanyagot választották, ha tehették. Úgy tűnik, a műanyagnak van olyan kémiai vagy fizikai hatása, amely fogyasztási reakciót vált ki a halakból" - mondta Lonnstedt.

"A műanyag becsapja őket, azt hiszik róla, hogy nagy energiatartalmú táplálék, ezért sokat kell enniük belőle. Olyan ez, mint az egészségtelen gyorséttermi fogások a tinédzsereknek, csak úgy tömik magukba" - tette hozzá a kutató.

A tanulmány szerint egyes halfajok - köztük a sügérek és csukák - számának az elmúlt két évtizedben a Balti-tengerben tapasztalt csökkenése a halak fiatalkori elpusztulásával áll összefüggésben.

A svéd tanulmány fontos lépést jelent a műanyag tengeri fajokra gyakorolt hatásának megismerésében. Az eddigi megfigyelések elsősorban a tengerekbe került, és az állatok szervezetében kimutatott műanyag mennyiségére vonatkoztak - mondta el Erik Van Sebille, az Imperial College London munkatársa.

Az Egyesült Államokban már betiltották a mikroműanyag alkalmazását a kozmetikai és a higiéniás termékekben és egyre nagyobb a nyomás Nagy-Britannián és Európán is, hogy hasonlóképpen szigorúan rendelkezzen erről. Lonnstedt elmondása szerint műanyag van nemcsak a fogkrémekben és testradírokban van, hanem a sminktermékekben és néhány rúzsban is.

Brit miniszterek kijelentették, hogy amennyiben az Európai Unió nem foglal állást, Nagy-Britannia kész önállóan előkészíteni a tilalmat.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Fejfájás, mi páncélba zár – Amit tudnod kell a leggyakoribb kínzó tünetről

Hol húzódik a határ az ártalmatlan és a veszélyes fejfájás között? Mikor van okunk aggodalomra – és hogyan enyhíthetjük a mindennapjainkat megkeserítő tünetet?

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Viszket, hámlik, pirosodik: mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az ekcéma görög eredetű szó, amely hólyagos bőrelváltozásokat jelöl. Orvosi szempontból bőrgyulladásként vagy dermatitisként is emlegetik, és gyakran egyfajta túlérzékenységi reakcióként jelentkezik. Az allergiás bőrtünetek hátterében olyan gyakran használt termékek állnak, mint a parfüm, testápoló, dezodor, körömlakk vagy egyes gyógyszerek. A nikkel, amely sok bizsuban megtalálható, szintén sűrűn bizonyul kiváltó oknak – a becslések szerint minden tizedik nő érzékeny rá. Mit érdemes még tudnunk az ekcémáról?