Tudtad, hogy a mosogatógép feltalálója nő volt?
Valahányszor belépünk otthonunk vége-nincs teendőinek egyik jellegzetes színhelyére, a konyhába, elrebeghetünk egy hálafohászt mindazon találmányok „elkövetőiért”, akik vívmányaikkal feladatkurtító és – könnyítő hatást gyakoroltak életünkre. Ember nincs, ki vitathatja, hogy mindennapjaink hasznos eszközei milyen sok terhet emelnek le a vállunkról, és mennyi értékes, becses időt fordíthatunk ennek köszönhetően a szeretteinkre, önmagunkra.
Nem kevés asszonytársunk „gépasszisztenseit” keresztnévvel is felruházza, ezzel mintegy hangsúlyozva respektálását e masinák irányába. A mosógépek így potenciális Katicákká, a mosogatógépek Maricákká lépnek elő, illetve nőnek a szemünkben, és személyes mikrobirodalmunkban kiemelt helyhez jutnak.
Most álljunk meg egy pillanatra, és kérdezzük meg magunktól, esetleg a velünk lévők egyikétől, hogy fel tudnának-e sorolni néhány feltalálót? Megtettük? Nos, milyen válaszok születtek? Meglehet, hogy elhangzott Leonardo da Vinci neve, aki leleményes emberi történelmünk egyik legtermékenyebb feltalálójaként van számon tartva. Talán a villámhárító és az áram felfedezésében úttörő szerepet játszó Benjamin Franklin név is felcsendült egy pillanatig. Ezenfelül van rá esély, hogy nem maradt ki a pakliból James Watt, Nicola Tesla sem. Magyar vonatkozásként pedig mondjuk Neumann János, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede. És a hölgy feltalálók?
Az alábbi sorok a női felfedezők kevésbé ismert csoportjából „kiragadott” Josephine Cochrane-ról fognak szólni – természetesen a teljesség igénye nélkül, ám annál nagyobb tisztelettel.
Josephine Cochrane – Ha senki sem, akkor majd én megalkotom az első mosogatógépet… - mondta, és meg is valósította!
Egy „varázsdobozról” és annak feltalálójáról ejtünk szót. E masinéria leginkább a háziasszonyok mindennapi terheit jött enyhíteni. A vízzel belülről locsolgatott ládika belsejébe helyezett piszkos edények – láss csodát! – patyolaton fognak belőle kikerülni, miközben az asszonyok nyugodtan eredhetnek egyéb teendőik nyomába; esetleg – ha megtehetik – elolvashatják a soron következő fejezetet választott könyvükből (ami nem mindig lányregény...)
Az amerikai feltaláló Josephine Cochrane méltán nevezhető a mosogatógép „anyjának.” Tulajdonképpen ő volt az első kereskedelmileg is életképes mosogatógép feltalálója, aki 1839. március 8-án (a későbbi nemzetközi nőnapon) az Ohio állambeli Ashtabula megyében született. Nem túloznánk, ha azt állítanánk, hogy ereiben feltalálói vér csörgedezett, hiszen dédapja feltaláló volt, apja pedig építészmérnökként munkálkodott.
A mosogatógép története Josephine családi fészkében kezdett el csírába szökkenni. Midőn egy otthonában rendezett nagyszabású vacsorapartit követően bosszankodva észlelte, hogy mosogatás közben a cselédei keze alatt néhány porcelánja csorbát szenvedett. Megcsonkított edényei szemrevételezésén, dühében „elkobozta” szolgáitól a mosogatás feladatát. Elhamarkodott tettét gyorsan megbánta. Ám, amikor nyakig habban suvickolta az edényeket azon morfondírozott, hogy kellene egy tevékenység fesztelenítő mechanizmus ez ügyben. Ekkor fogadta meg, hogy:
„Ha senki sem fogja feltalálni a mosogatógépet, majd megteszem én magam!” – majd tüstént bele is vágott a tervezésbe. Elrohant a könyvtárba, – egy csészével a kezében, a heuréka és a tettvágy mámorával körbeölelve – ahol kutatott, tervezett.
Kisvártatva előrukkolt mosogatást tökéletesítő találmányával, amit először közvetlen környezetében, barátai körében mutatott be, majd az újságokban is hirdetni kezdett. Ehhez kapcsolódóan érdemes lejegyezni, hogy Josephine Cochrane első vásárlói nem azok a háziasszonyok voltak, akiknek elsősorban szánta a találmányát. Éppen ezért alternatív megoldásként, kezdetben szállodaigazgatókhoz fordult.
Nem váratott sokáig magára a találmány szabadalmaztatása sem, melyre 1886-ban került sor, hiszen egyre több étterem, szálloda, különféle vállalkozások érdeklődését ugyancsak felkeltette.
