Szép álmokat, bajuszos angyalokat! - Amit a legkisebbek alvásáról tudni kell
Kevés édesebb dolog van egy szendergő babánál. Elragadóak az első családi fotókon, ahol egy pihe-puha takaróba bújtatva, icipici gombóccá formálódva szundítanak édesdeden. De ellenállhatatlanok ők a babakocsiban elnyúlva, ha épp séta közben, „járművük” ringatózására nyomta el őket a buzgóság. De mi van akkor, ha ezek az idilli pillanatok csak néhány fotó, rövid kirándulás erejéig ilyen tündériek?
Gyermekalvás Ahány ház, annyi szokás…
És ahány gyerek, annyiféle alvási viselkedés. Ha egy gyerkőc nem jó alvó, amiatt senki sem hibás, sem a pici, sem a szülő. Sőt, ami az egyik gyereknél hatékony módszer, az a másiknál nem biztos, hogy beválik. Ám ha megértjük, mi miért van, talán nem esünk kétségbe az első, kevéske alvással töltött éjszaka után.
Így csinálják a nagyok…
Ha számunkra, felnőttek számára közeledik az alvás, pihenés ideje, általában különböző szokásokkal vezetjük azt be. Akad, aki olvas, vagy rejtvényt fejt, esetleg zenét hallgat, más inkább a TV-t nézve szundikál el. Mi, felnőttek általában azonnal mély, azaz nyugodt álomba szenderülünk, vagyis testünk minden porcikája elernyed, azzal együtt lelkünk is megnyugszik. Légzésünk mély és egyenletes. Ezt a közel 1,5 órás szakaszt követően agyunk beindul, melyet a gyors szemmozgás is jelez - ekkor kerülünk az ún. aktív, vagy könnyű álomba. Ez a REM-alvás, amikor álmodunk, forgolódunk, sőt, ha fel is kelünk, utána azonnal újra mély álomba kerülünk. Ezek a szakaszok körülbelül 2 óránként váltják egymást.
És így a kicsik… Nem véletlenül!
Természetesen, a kisbabáknál is megvannak azok a bizonyos alvás előtti rituálék, de ezek mind a szülőkhöz, leginkább az anyukához kötődnek. Fürdés, evés, büfi, aztán szundi anya ringató karjaiban. Ám a legifjabbak ekkor még a könnyű álom szakaszába kerülnek, ami mozgó szemhéjukból, néha mosolyra húzódó szájukból (alvási vigyor), nem egyenletes légzésükből, „feszes” végtagjaiból egyértelműen kiderül. Ha ilyenkor szeretnénk őt letenni, hogy egyedül sétáljon tovább az álmok útján, hangos sírással jelzi majd felénk, hogy ő ezt még nem szeretné. Ha az altatási szakasz ezek után még körülbelül 20 percig tart, észrevehetjük, hogy a baba légzése nyugodtabbá válik, a szemmozgásnak nyoma sincs, végtagjai elernyednek, vagyis mély álomba szenderült.
Egyedül nem megy az elalvás
Nem bizony. A csecsemőknek az elalváshoz még szükségük van szülői segítségre. Ahogy írtuk, az első néhány hónapban az elalvást követően először a könnyű álom szakaszába kerülnek. Ahogy cseperednek, ez a könnyű rész úgy rövidül, és zuhannak előbb mély álomba, akárcsak mi, felnőttek.
Az álom sem egyforma
Abban hasonlítanak a nagyokra, hogy a babáknál is váltakoznak ezek a nyugodt és aktív alvási szakaszok. A kicsik nagyjából az elalvás után 1 órával „visszalépnek” a könnyű (aktív) szakaszba, újra mocorgás, nyöszörgés, gyors szemhéjmozgás következik. Vagyis míg a felnőtteknél 90, addig a pöttömöknél 50-60 perces egy-egy alvási ciklus. Ám a mély álomból a könnyűbe lépő időszak igen kritikus szakasz, a baba bármilyen zavaró körülmény, pl. éhség hatására azonnal felébredhet.
Ha azonban ilyen nincs, és az ezt követő 10 percben elmarad a felébredés, hamar újra a mély álomba merül. Vannak babák, akik könnyebben átvészelik ezt az időszakot, akár újra el is altatják magukat. De megesik, hogy a visszaalváshoz újra csak az anyuka segítsége kell majd. Saját dolgunkon könnyítünk szülőként, ha törekszünk olyan környezetet kialakítani, melyben a gyerkőc minden baj nélkül átvészeli ezt az időszakot.
GyermekalvásNem olyan mélységes mély
A kicsik esetében több az aktív pihenési szakasz, melynek következtében nem is alszanak olyan mélyen, mint a nagyok. Tehát az agy is inkább igénybe van véve, több az aktív rész az alvásukban. Ez pedig hozzájárul agyuk, szellemük fejlődéséhez.
A kis „szörvájvörök”
Ki van ez találva, miért is „kell” a babáknak kevésbé mélyen, vagyis inkább aktívan aludni. Hiszen ha olyan mélyen aludnának, nem ébrednének fel az éhségre, az orrdugulásra, esetleg arra, hogy fáznak, vagy ha kimaradt egy-egy lélegzetvétel. És lássuk be, utóbbi ilyenkor valóban életbevágó.
Amikor az alvás okosít
Kutatók szerint igazán okosan aludni csak a babák tudnak. Hiszen az aktív alvásnak, így a több REM-fázisnak köszönhetően az agy kevésbé pihen. A REM alatt megnövekszik bizonyos idegi fehérjék termelődése, ami az agy egyik építőköve. Így feltételezhető, hogy alvás közben is tanulhatunk. Ilyenkor a nap folyamán begyűjtött információk feldolgozásra kerülnek. Ebben a könnyű szakaszban az agy magasabb központjai dolgoznak.
Hogy van-e összefüggés ezen információk között, illetve, hogy a csecsemők napi 12-14 órát is alhatnak, melynek nagy részét a könnyű (vagyis a fent írt tanulós) szakaszban töltik? Kutatók szerint ez is lehetséges.
A gyerekkel együtt az alvása is érettebb lesz
Míg az első 3 hónapban alig bírnak egyhuzamban 4 órát aludni (ám összesen napi 12-14 órát „horpasztanak”), addig később nő ez az idő, kezdetben 5, majd mind több órát tudnak éjjeli alvással tölteni. Ugyanígy a nappal ébren töltött órák száma is változik, az éjszakai alvásra szánt idővel egyenes arányban nő.
Ha az ébredés nem szűnik
Habár a baba folyamatosan fejlődik, és akár már fél évesen is át tudná aludni az éjszakát, bizonyos állapotok, mint pl. a fogzás, nátha stb., megzavarják ebben. Sőt, bizonyos feladatokat (ülés, járás, mászás) még álmukban is gyakorolnak.
1 és 2 éves kor között jön el az idő, amikor már átalussza az éjszakát a gyermek, ám ilyenkor is lehetnek zavaró tényezők, melyek az ébredést okozzák, pl. rémálmok, szeparációs félelmek.
Forrás: lll.hu
