Régi karácsonyi népszokásaink – Te mit idézel fel belőlük?
A régi magyar ünnepi népszokásokból talán nem véletlen, hogy a tradicionális karácsonyi ételek készítését és fogyasztását tartják meg a legtöbben. Minden étel külön jelentőséggel bír, bár ezek nagy részét a fiatalabb generáció már nem biztos, hogy ismeri.
A karácsonyi menüsort mézbe mártott foghagymával vagy dióbéllel nyitották, amely a gonosz (szellemek) elűzését volt hivatott szolgálni. További szimbolikus ételeink a hal és a bejgli egyetlen magyar család asztaláról sem hiányoznak régóta. Kedves szokás egy szép kerek almát annyi felé vágni, amennyien a karácsonyi asztal körül ülnek a családtagok, hogy a család a következő évben is összetartó legyen.
Az ünnepi vacsorát megszakítás nélkül volt szokás elfogyasztani, tehát még a háziasszony sem állhatott fel közben!
December 27-én, Szent János napján kerül sor a borszentelésre. A templomban a pap megáldotta az oda vitt borokat, hogy mágikus erejük legyen. A szentelt bort a beteg emberek és állatok gyógyítására is felhasználták.
Az aprószentek ünnepe egy elég különös, sőt mai szemmel nagyon meghökkentő szokás, ugyanis december 28-án a gyanútlan kisgyermekeket megvesszőzték, hogy egészségesek maradjanak. Ez a hagyomány a Heródes király által megöletett fiúcsecsemők legendájának állít emléket. Az ünnepkörhöz kapcsolódó ma is ismert népszokásokat, úgy mint a betlehemezést és regölést (természetvarázsló énekmondás) a iskolás kisgyermekek és hagyományőrző egyesületet tartják életben. A karácsonyfa-állítás és az ajándékozás szokása csak a 19. században keletkezett és osztrák hatásra terjedt el hazánkban.
Forrás: Agraroldal.hu/magyar-karacsonyi-szokasok_img-2.html
