Pünkösd – mit ünneplünk, mit eszünk, mit teszünk ezen az ünnepen?
Legyünk őszinték: míg a karácsonynak, húsvétnak a vallást nem gyakorlók is ismerik a hátterét, miértjét, addig a pünkösd inkább „csak” egy pihenős/dolgozós/kikapcsolós hosszú hétvége. Pedig ennek az ünnepnek is megvan a miértje, hogyan-ja, maga csemegéje, amiről jó, ha tudunk.
Ha kíváncsi vagy, miről is szól ez a szép tavaszi ünnep, mindenképpen olvass tovább, mert érdekes információkat tudhatsz meg róla.
Pünkösd=születésnap?
Bizonyos szempontból igen, hiszen a keresztény vallás szerint, Krisztus halála utáni 50.napon, amikor annak tanítványai összegyűltek, majd óriási szélvihar közepette a szentlélek lángnyelvek formájában rájuk szállt, Péter, az egyik tanítvány prédikálni kezdett, méghozzá különböző nyelveken. Beszédére egyre többen figyeltek, egyre több követője akadt, akik aztán megalapították az első gyülekezeteket. Vagyis, pünkösdkor az egyház születésnapját is ünnepeljük. Már az ószövetségi zsidó nép is ünnepelte a pünkösdöt, vagyis a pészah utáni hetedik hét időszakát. Míg kezdetben aratási hálaadó ünnepet tartottak ilyenkor, addig később, Jézus korában már a mózesi törvény emléknapjává vált.
Születésnap, amit mindig máskor ünneplünk?
Bizony, hiszen a pünkösd, a húsvéthoz hasonlóan, mozgó ünnep. Mivel pünkösd a húsvéttól számolt 50.nap, ezért az első tavaszi ünnephez igazodva, minden évben más napon ünnepeljük. Neve egyébként a görög pentekoszté, vagyis ötvenedik szóból ered.
Nincs ünnep jelkép nélkül
Főként a keresztény történek miatt is, a pünkösd gyakori jelképei a galamb, mint szentlélek, a tűz vagy lángnyelvek, vagy éppen a szélzúgás.
Nincs ünnep népszokások nélkül sem!
Ahogy egyéb ünnepekor is, úgy a pünkösdi népszokások terén is van némi keveredés, már ami a keresztény és a pogány, vagy ősi szokásokat illeti.
Na, ki a (pünkösdi) király?
Hát az, akit a legények közül, mindenféle próbák, feladatok után annak választanak. „Uralkodása” 1 évig tart, ilyenkor ő parancsol a helyi legényeknek, de az ivóban is az övé az ingyen kör. Sőt, nincs mulatság, lakodalom, ami nélküle zajlana.
Király mellé királynő is dukál, nemde?
Naná, úgyhogy a helyi lányok közül ki is választottak egyet. És ha már megvan a királynő, indulhat is a „menet”!
Pünkösdölős pünkösdölés
Ez egy adománygyűjtő népszokás, ahol a lányok kis kosárral, a királynő feje fölé kendőből sátrat tartva járták a házakat, ahol énekkel, tánccal, köszöntéssel szórakoztatták a ház lakóit. Cserébe almát, diót, kalácsot, esetleg némi pénzt is kaptak.
A nagy sürgés-forgásban jutott idő enni is?
Hát persze, és a húsvéthoz hasonlóan, ilyenkor is finomabbnál finomabb falatok kerültek az asztalra. Tojás, mely egyben a termékenység szimbóluma is, legtöbbször édes kalács, péksütemény, és persze hús, marha, baromfi, vagy akár bárány is. A sok finomságra azért ittak is, legtöbbször bodzateát, vagy szörpöt, melyet nem csak szomjoltóként, hanem minden betegségek gyógyítójaként is használtak.
Forrás: unnepekoldala.hu, punkosdinfo.hu
