2017.01.19. 08:35:57 8167 266

Pala-para a tetőkön
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A hullámpala- és síkpalaborítású tetőkből nem csak a szakszerűtlen bontás során kerülhetnek akár rákos megbetegedést is okozó azbesztrostok a levegőbe, hanem az elöregedett felületek mindennapos kopása során is – derült ki a Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből.

Palatető - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Palatető

Magyarországon 350 millió négyzetméter azbesztpalát gyártottak a huszadik század során, ez akár több millió épületet is érinthet.

Az általánosan elfogadott vélekedés szerint az azbesztpala addig nem jelent komoly veszélyt a környezetre, amíg a tetőn van, hiszen az egészségre ártalmas azbesztrostok kötött állapotban találhatók meg az anyagban. Mindennek ellentmond egy német kutatás, amelynek következtetései minden bizonnyal Magyarországon is igazak.

A német Toxcenter.org honlapján megtalálható, tíz évvel ezelőtt készült átfogó kutatás szerint a második világháború utáni időszakban Németországban 220 millió négyzetméternyi azbesztpalát gyártottak. Kiderült, hogy az időjárás (eső, nap, szél, hó) komoly hatással vannak az azbesztpalalemezek állapotára, és az is beigazolódott, hogy azok időjárásnak való kitettsége egyenes arányosságot mutat a felületi kopással.

A kutatások alapján a környezetbe jutó azbesztrostok mennyisége évente 3 gramm négyzetméterenként. Az azbesztszálaknak mindössze 20 százaléka kerül a levegőbe, a nagy részét a csapadékvíz lemossa (több európai kutatás arról számol be, hogy az azbeszt mennyisége a mérési pontokon általában meghaladja a környezetvédelmi határértékeket).

Németországban a felmérések alapján jelenleg közel 1000 négyzetkilométernyi erodálódott azbesztpala található a tetőkön, ez alapján feltételezhetően 1000 és 3000 tonna közti azbesztrost-mennyiség jut a környezetbe évente, amelyből legalább 200 tonnányi mennyiség a levegőbe kerül.

Az tehát biztosnak látszik, hogy a felületi kopás miatt megnő a környezeti levegő azbesztrost-szennyezettsége, ahogy az is, hogy a tetőben lévő azbeszt sajnos nemcsak a szakszerűtlen bontáskor, hanem a meg nem bolygatott, „normál” állapotában is veszélyt jelenthet.

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon Selypen és Nyergesújfalun gyártottak azbeszttartalmú termékeket, de a termelés már mindkét helyen leállt. Ettől függetlenül az azbeszt szigetelőanyagként és tetőként még számos helyen előfordul, ami azért jelent súlyos problémát, mert az egyébként rendkívül ellenálló anyag súlyos egészségkárosító hatású, a tüdőbe kerülő azbesztrostok ugyanis rákos megbetegedéseket is okozhatnak.

Az azbeszt nálunk is leggyakrabban a jól ismert sík- vagy hullámpalatetőként, illetve a födémek, tartóoszlopok szigetelésében (úgynevezett szórt azbesztként) van jelen az épületekben. Míg a síkpala leginkább a családi házakat borítja, illetve középületek falburkoló elemeként is gyakran előfordul, addig a hullámpalát főleg ipari létesítményeken, illetve melléképületeken (tárolókon, garázsokon), valamint válaszfalakként, kerítésként alkalmazták.

Az épületek szigetelésére használt szórt azbeszt 80 százalékban tartalmazza a rákkeltő anyagot. A Magyarországon többek között a dunántúli panellakásokban, ipari létesítményekben, sportcsarnokokban, irodaházakban a mai napig meglévő szigetelés ezért folyamatos veszélyt jelent, különösen akkor, hogyha falat fúrnak, átépítési vagy bontási munkálatokat végeznek az adott épületen.

Az azbesztpala egy keménykötésű anyag, mindössze 10-30 százalékban tartalmaz azbesztet, a nagy része cement, éppen ezért eddigi ismereteink szerint az azbesztrostok nyugalmi helyzetben kevésbé szabadulnak ki az ilyen felületekről.

Az azbesztpala éppen ezért akkor jelenti a legnagyobb veszélyt, amikor szakszerűtlenül kezdik bontani, igaz, a hullám- és a síkpala esetében eltérő a környezetszennyezési kockázat és az egészségkárosodás esélye, mértéke – mondta el a Laboratorium.hu-nak Six Éva, a független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. azbesztlaboratóriumának a vezetője.

Hozzátette, hogy a hullámpalát általában raklapnyi alapterületű elemenként annak megsérülése nélkül le lehet szerelni a tetőről, majd egymásra rakni és elszállítani. A síkpalalapoknál azonban bonyolultabb a helyzet, ugyanis ezeket általában szegecseléssel, szögeléssel rögzítik a tetőn, az eltávolításukkor pedig a szögek mellett a palalapok elrepednek, eltörnek. Ilyenkor az azbesztrostok kikerülhetnek a levegőbe, ami már komoly veszélyt jelent a munkát végző munkások és a lakóközösség tagjainak egészségére egyaránt.

Az azbesztlapok szakszerű eltávolítása során a felületet folyamatosan nedvesíteni kell (így az azbesztrostok nem kerülnek olyan könnyen a levegőbe), a szegeket (szegecseket) el kell vágni, az azbesztlapokat pedig egészben levenni a tetőről, és már ott helyben becsomagolni, légmentesen elzárni a környezettől – tanácsolta Six Éva.

Nem véletlen, hogy amint az azbeszt lekerült a tetőről, jogilag azonnal veszélyes hulladéknak minősül. Az azbesztpalabontást éppen ezért kötelező bejelenteni a hatósághoz, annak szakszerű elszállításához és tárolásához pedig erre szakosodott cég segítségét kell igénybe venni.

Forrás: laboratorium.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tesztett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

Ajánlataink