Mutatjuk, mely országokba költözik a legtöbb magyar ember
Az egyik legnépszerűbb globális adatplatform, a Statista kimutatásai szerint az elmúlt évben a külföldre költözés főbb motivációi a jobb munkahely találása, a partner országában való új élet kezdése, valamint a továbbtanulási célok voltak. Mindezek mellett ugyanakkor kulcsszerepet játszott a célországtól remélt jobb életminőség, a személyes kihívások és komfortzóna feszegetések, a kaland- és felfedezésvágy. Sokakat pedig a klasszikus tiszta lappal kezdés vágya terelt egy idegen országba, emellett akadtak olyanok is, akik a nyugdíjas éveiket kívánták egy régen kiszemelt helyen tölteni. De vajon milyen szándékok állnak a magyar emberek külföldre költözésének hátterében?
A kérdésre adott válasz a fentiekben ecseteltekhez hasonló jellegű. Ugyanakkor a Statista Kutatási Osztályának 2022. április 4-i felmérése szerint a magyarok külföldre költözésének elsődleges okai között élen járt a hazai alacsony fizetés. A megkérdezett magyar emberek közel 40 százaléka bólintott rá arra, hogy elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és egyéb állapotokkal egyaránt.
A magyarok által legtöbbször megcélzott országok
A Daily News Hungary a Központi Statisztikai Hivatal adatainak ismertetése alapján azt a kérdést járta körül, hogy melyek a magyarok által legsűrűbben megcélzott országok. A toplistás hely, ahol a legtöbben el tudják képzelni az új életüket: Ausztria bizonyult (44 százalék). A dobogó második fokán Németország foglalt helyet (25 százalékkal), majd a bronzérmes helyekért döntetlen pontszámokkal két ország is helyhez jutott, ezek pedig: Hollandia és Svájc (5-5 százalékkal), a negyedik helyezett pedig az Egyesült Királyság lett (a maga 4 százalékos választottságával). Noha ez utóbbiról megjegyezték, hogy a korábbi években ide költöztek a legtöbben, ám a kivándorlók száma évről évre fokozatos csökkenést mutatott, míg az Ausztria iránti érdeklődés jelentős mértékben megnőtt.
Menni vagy nem menni?
A The Budapest Beacon rámutatott arra, hogy egy korábbi felmérésből kiderült: a megkérdezett 15 és 29 év közötti fiatalok egyharmada szívesen tanulna vagy dolgozna külföldön. Többen (85 százalékuk) egyfajta szerencsepróbáló attitűddel azt fontolgatják, hogy kezdetben csak egy évre utaznának ki, míg a fiatal generáció 45 százaléka azt tervezi, hogy életvitelszerűen éljen valamelyik általa optimálisnak tartott ország határain belül.
Mint az életben majd minden jelenségnek és döntésnek, így a külföldre költözésnek is megvannak a maga előnyei és hátrányai. A döntés különféle előjelű hatásai a magánéletben és a szakmai életben ugyancsak megmutatkoznak. Az Inter Nations megvizsgálta a kérdés próit és kontráit. Az előnyök között szerepeltette a globális piaccal való megismerkedés lehetőségét, a szakmai és személyes kapcsolati háló bővítését. Ám hátrány lehet e tekintetben az otthon megszakított pályafutás, a helyi tapasztalatok hiánya, a nyelvi akadályok, az esetleges szakmai visszaesések veszélyei.
További hátrányként tartható számon a kulturális különbségek, a költözéssel járó extra kiadások, az adminisztratív nehézségek, illetve az időnkénti honvágy, nosztalgia is gördíthet mentális akadályokat az útba. Meglehet, hogy az előbb jegyzett kontrákat felülírják olyan előnyök, mint: az új kultúrák, nyelvek és emberek megismerésének izgalmas kalandja, a pénzügyi és gazdasági előnyök, az új perspektívák és lehetőségek, vagy éppen olyan egyéni készségek felismerése, melyekről korábban nem is volt tudomásunk.
