2014.04.22. 09:02:30 6294 16

Munkahelyi húzd meg, ereszd meg!
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A munkahelyi stressz egyik oka a konfliktus és annak rossz kezelése lehet. Hol csak legyintünk rá, hol felbosszantjuk magunkat rajta, néha épp mi vagyunk az elszenvedői, esetleg az okozói. Hiába, munkahelyi konfliktus van, volt és lesz. Előfordul, hogy csak a munka miatt felgyülemlett feszültséget vezetjük így le és sikerül megbeszélni a problémát, de egy-egy „harc” akár a munkahely jövőjét és stabilitását is veszélyeztetheti.

Nézzünk farkasszemet a problémával! - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Nézzünk farkasszemet a problémával!

Miből fakadnak a munkahelyi konfliktusok?

Egy-egy munkahelyi „balhé” többféle okból keletkezhet. Létrejöhet a munkatársak személyiségéből adódó különbözőségből, esetleg szakmai okokból adódóan (egyes részlegek, csoportok érdekei eltérőek, fizetésbeli különbségek akadnak stb.), vagy a működési struktúrából, annak változásaiból következően.

A jó, a rossz és… ennyi

Következményeit tekintve, mint más területen megélt konfliktus esetében, itt is létezik rossz, vagyis gátló, ezáltal akár a cég jövőjét veszélyeztető, és jó, vagyis kreativitásra ösztönző, feszültséget oldó konfliktus.

Mindenki másképp csinálja…

Pontosabban mindenki, minden alkalommal másként csinálja, vagyis máshogy igyekszik megoldani a problémát. Ha kerülöd az együttműködést, és célod a saját akaratod érvényesítése munkatársad kárára, esetleg pozíciójának megszerzése, akkor Te bizony a versengő konfliktuskezelést választottad. Ezzel ellentétben, ha teljes mértékben behódolsz a másik akaratának, saját érdekeid maximálisan háttérbe szorítva, akkor alkalmazkodó vagy.

Amennyiben mindegyikőtök céljai teljesülnek, de nem 100%-ig, akkor a kompromisszumos megoldást választottátok. Még ennél is jobb lehet a problémamegoldó konfliktuskezelés. Ekkor mindenki eléri a célját, és az összes fél győztesen kerül ki a vitából. A lehető legrosszabb, amikor mind a saját, mind mások érdekeit figyelmen kívül hagyod, vagyis elkerülöd azokat, ezzel együtt a konfliktust, de annak megoldását is.

Így kezeld!

Fogadd el akár munkatársként, akár vezetőként: konfliktusok voltak, vannak és lesznek is. Teljesen eltüntetni őket lehetetlen, ennél lényegesebb, mit tudunk kihozni belőlük. Fontos, hogy időben felismerjük, baj van, hiszen a felszínre nem hozott ellentétek sokat kivehetnek az együtt dolgozókból, amely teljesítményük rovására is mehet. Persze, a legjobb az lenne, ha sikerülne megelőzni ezeket a kisebb-nagyobb összezörrenéseket. Igyekezzünk olyan munkahelyi légkört teremteni magunk körül, melyben megfelelő módon el lehet mondani, mi a baj a másik munkájával, viselkedésével stb.

Ha már megvan, mi a bibi, a fentebb írtaknak megfelelően törekedjünk arra, hogy valóban, minden résztvevő érdekeit, szükségleteit szem előtt tartva, próbáljuk megoldani az adott problémát. Mutassunk empátiát a másik iránt, de tartózkodjunk attól, hogy elhatalmasodjanak rajtunk érzelmeink. Nem árt, ha felkészülünk, a megoldás alatt a másik fél, de mi is sérülhetünk érzelmileg.

Lényeges kulcsszavak lehetnek: Tisztázd! Ne írd le, beszéld meg, de négyszemközt! Ha kell, mondd ki: Sajnálom! És ami a legfontosabb: csak őszintén!

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A végrehajtó funkciók, amelyek megkönnyítik az életünket

A végrehajtó vagy exekutív funkciók olyan mentális eszközök, amelyek nagyban hozzájárulnak életünk gördülékennyé és kiegyensúlyozottá tételéhez, céljaink megvalósításához. A készségeink ezen összességét képező funkciók mindegyikéről elmondható, hogy a megfelelő eszközök bevetésével fejleszthetők.

Válságban az életünk közepén? Van kiút

Az életközépi krízis (midlife crisis) fogalmáról elsőként Jaques Elliot, kanadai pszichoanalitikus írt, amit leginkább felnőtt férfiak tapasztaltak. A szakember praxisában felfigyelt arra, hogy ez a jelenség nagyjából a negyvenes évekbe lépve, szinte elkerülhetetlenül és szükségszerűen jelenik meg. Ebben a konfliktusban az egyén szembe találkozik a saját végességének valóságával, ami megrémíti, és egyfajta sokként, mi több, halálfélelemként éli meg. Gyakran az „életbe menekülés” útját választja, melyben új szerelmeket keres, lelki öngyógyító kísérletet tesz, és egy illuzórikus második ifjúkor mentsvárába akar menekülni. Hogyan ismerhetőek fel e krízis jelei, és milyen kiutak állhatnak a rendelkezésünkre?

Ha kell némi motiváció a munkához …

Olykor, még a munkájukra hivatásként, szeretem-tevékenységként tekintő emberek motivációja is megcsappan. Ezekben az időszakokban olyan „ideiglenes uralkodók” veszik át az irányítást, mint a fáradtság, kedvetlenség, unottság, rosszkedvűség. Mit tehetünk ilyenkor? Hogyan húzzuk fel magunkat abból a feneketlennek tűnő mélységből, melyet az alulmotiváltság ásott magának?