Mit is jelent pontosan a veszélyhelyzet?
A járványügyi helyzetre tekintettel már a 2020-as év nagy része is úgynevezett veszélyhelyzetként telt, így a lakosság gyorsan megtanulta, hogy nagyon kell figyelni a gyorsan változó rendeleteket, amik napról napra valóban más szabályokat állapíthatnak meg a mindennapokra. Bejegyzésünkben áttekintjük, hogy pontosan hogyan is szabályozza az Alaptörvény a veszélyhelyzetet.
Az Alaptörvény nevesíti különleges jogrend címszó alatt a veszélyhelyzetre vonatkozó szabályokat. Ezek értelmében a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Az Alaptörvény értelmében a Kormány veszélyhelyzet alatt alkotott rendeletei főszabály szerint tizenöt napig maradnak hatályban. Ez alól természetesen kivétel, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja. A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.
A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok alapján a veszélyhelyzet legfontosabb ismérve azonban, hogy ebben a jogrendben az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy korlátozható. Ez alól kivétel az élethez és az emberi méltósághoz való jog. Továbbá ebben az időszakban sem lehet senkit kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Ilyenkor továbbá szintén tilos az emberkereskedelem, valamint a hozzájárulás nélküli orvosi, tudományos kísérletek, és az emberi fanemesítést célzó gyakorlat is. Ezek, olyan az Alaptörvényben meghatározott alapjogok, amiket különleges jogrend idején sem lehet korlátozni. Lényeges azonban, hogy nem tiltott különleges jogrendben korlátozni többek között a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogot, a szociális biztonság jogát, szabadsághoz való jogot, továbbá a férfiak és nők egyenjogúságához való jogot sem.
Különleges jogrendben továbbá az Alaptörvény alkalmazása sem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha a kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. Ennek értelmében a veszélyhelyzet megszüntetéséről kifejezetten döntenie kell a Kormánynak.
Szerző: dr. Varga Júlia
Forrás: D.A.S.