2016.07.25. 10:25:36 8568 238

Mindenre fény derül! – 5 étkezési mítosz és ami mögötte van
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Sokszor hajalmosak vagyunk inkább utána olvasni, „kiguglizni” egy-egy számunkra fontos információt és azt megmásíthatatlan igazságként elfogadni, holott saját magunk is megtapasztalhatnánk az állítás valóságalapját. Az étkezéssel kapcsolatos mítoszokkal különösen így vagyunk. Pedig lehet, csak kísérletezgetni kellene egy kicsit.

Egészséges táplálkozás, életmódváltás, fogyókúra, diéta - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Egészséges táplálkozás, életmódváltás, fogyókúra, diéta

Mert nem biztos, hogy minden egyes étkezési „legenda” igaz úgy, ahogy van. Akad bőven köztük néhány idejét múlt, félreértett, félremagyarázott történet is. Nézzük csak!

Amit egyszer kiolvasztunk, használjuk is fel

A húsok esetében nem kísérletezgetnék, de a zöldségek esetében talán nem lehet olyan nagy probléma. Mert mi van, hogy csak akkor derül ki, hogy sok zöldséget vettünk elő az ebédhez, vacsorához, amikor az már szinte felolvadt? Hajítsuk ki a felesleget? Ez nem túl gazdaságos, úgyhogy jó, ha odafigyelünk, milyen hőmérsékleten olvasztottuk a zöldségeket és mennyi ideig? Először is jobb, ha a hűtőben olvasztjuk fel a például „levesbevalót”, és itt is maximum 2 órát állhat olvadt állapotban. Ha sikerül időben észrevennünk, hogy sok lett a zöldségből, öntsük le róla a vizet, amit olvadás közben engedett (hiszen ez rengeteg baktériumot tartalmazhat), majd gondosan csomagoljuk be és mehet vissza a fagyasztóba. Azért persze a legjobb az, ha mindig annyit veszünk elő, amennyire éppen szükségünk van.

Tényleg hizlal a kenyér?

A fehér változata valóban nem tartozik a legegészségesebb és karcsúsító ételek közé. Ám a teljes kiőrlésű lisztekkel, mindenféle magvakkal készült, akár otthon sütött kenyér hamarabb eltelít, sőt, segítheti is emésztésünket.

Barna vs. fehér cukor – melyik a nyerő?

Sokan állítják, hogy barna cukor egészségesebb, vagy legalábbis kevésbé egészségtelen, mint fehér társa. Ez azért nem teljesen van így! Egyes vélemények szerint az „egészségességet” tekintve nem sok különbség van a két cukorfajta között. A barna – feltéve, ha finomítatlan nádcukorról van szó - valamivel több vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, mint a fehér, de hogy érzékeljük a különbséget, ehhez elég nagy mennyiséget kellene elfogyasztanunk naponta. Ami talán a barna cukor mellett szól, hogy kissé karamellás mellékíze miatt kevesebb is elég belőle, mivel sokkal töményebbnek érezhetjük. (Tapasztalat!)

Először az evés, aztán az ivás

Ez a régi szokás már nem annyira helytálló. Hiszen szüleink még tartottak attól, hogy ha túl sokat iszunk evés előtt vagy közben, hamarabb eltelünk és kevesebbet eszünk, aztán néhány óra múlva újra megéhezünk. Tehát míg korábban az volt a „trend”, hogy először együnk szépen, és csak utána hörpintsünk valamit, addig manapság már étkezési szakértők is kimondták, hogy ez nem feltétlenül helyes így. Ha nem iszunk evés közben, a gyomorsav szintje lecsökken, ami nagymértékben befolyásolhatja emésztésünket is. Az ivás mértékét pedig a gyerek esetében a szülő is szabályozhatja.

Tényleg segít a fogyásban, ha este 6 után nem eszünk?

Sokan úgy ugranak neki a diétának, hogy este már nem esznek, vagyis általában kihagyják a vacsorát. Pedig itt sem az a lényeg, hogy mikor, hanem hogy mit eszünk. Zsíros, nehéz ételeket este enni nem jó ötlet, hiszen nehezen vagy egyáltalán nem sikerül elaludnunk tőle. A nagy cupákokat, pörköltet, gulyást inkább hagyjuk ebédre, vacsorára pedig fogyasszunk valami könnyűt, mondjuk egy finom salátát. Akár 6 után is!

Forrás: miss.at

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Fejfájás, mi páncélba zár – Amit tudnod kell a leggyakoribb kínzó tünetről

Hol húzódik a határ az ártalmatlan és a veszélyes fejfájás között? Mikor van okunk aggodalomra – és hogyan enyhíthetjük a mindennapjainkat megkeserítő tünetet?

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Viszket, hámlik, pirosodik: mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az ekcéma görög eredetű szó, amely hólyagos bőrelváltozásokat jelöl. Orvosi szempontból bőrgyulladásként vagy dermatitisként is emlegetik, és gyakran egyfajta túlérzékenységi reakcióként jelentkezik. Az allergiás bőrtünetek hátterében olyan gyakran használt termékek állnak, mint a parfüm, testápoló, dezodor, körömlakk vagy egyes gyógyszerek. A nikkel, amely sok bizsuban megtalálható, szintén sűrűn bizonyul kiváltó oknak – a becslések szerint minden tizedik nő érzékeny rá. Mit érdemes még tudnunk az ekcémáról?