Miért van kudarcra ítélve az újévi fogadalmad?
Most is megfogadtad, hogy többet fogsz mozogni, egészségesebben étkezel és leteszed a cigarettát? Megvan az elhatározás, és ezzel a lendülettel indítod az évet. De a mai nap még kivétel. Holnap meg péntek, aztán itt a hétvége. Ó, ráér majd az a diéta hétfőtől is. Ha idén még sem szeretnéd elereszteni a gyeplőt, olvass tovább és nézz mélyebben az újévi fogadalmak mögé. !
Valahol a zsigereinkben érezzük, hogy az új év tökéletes alkalom egy új életre is, és ez a feltevés az újévi fogadalmakban intézményesült is, így az évnek ebben a szakaszában legalább annyira elengedhetetlennek tartjuk az ígérgetést, mint a lencsét. De az újévi fogadalmak és a lencse esetében is szembesülnünk kell a kínzó kérdéssel, hogy van-e értelme. A lencsét most hagyjuk, a fogadalmak viszont már sokkal izgalmasabb terepnek tűnnek. Főleg, hogy szakértők rengeteget vizsgálták az úgynevezett sikerrátájukat, és általában arra a következtetésre jutottak, hogy bár január első heteiben még úgy tűnhet, életképesek a fogadalmaink, februárra már elég jelentős visszaeséssel kell számolnunk, az év végére pedig nagy valószínűséggel ott tartunk, mint az előző év végén. De miért? Lusták vagyunk, vagy gyengék? Vagy az egésznek tényleg semmi értelme?
A STATISZTIKÁK A FOGADALMAK ELLEN VANNAK
Ha a statisztikákból indulunk ki, a helyzet tényleg nem tűnik biztatónak. Az újévi fogadalmak sikeréhez fűzött reményeket általában a Bristol Egyetem 2007-es tanulmányával szokták porig rombolni. A 3000 résztvevővel zajló vizsgálatok ugyanis arra jutottak, hogy az újévkor fogadkozók 88 százaléka elbukik, annak ellenére, hogy 52 százalékuk kezdetben biztos volt a sikerben. Ugyancsak ez a tanulmány állapította meg azt az érdekességet is, hogy a sikernek más-más titka van a férfiaknál és a nőknél: az előbbiek 22 százalékkal gyakrabban tartottak ki a fogadalmaik mellett, ha részletesen megtervezték és apró lépésekre bontották a céljaikhoz vezető utat, a nők viszont 10 százalékkal nagyobb eséllyel érték el ugyanezt, ha nyíltan beszéltek a fogadalmaikról, és a barátaik támogatását kérték a megvalósításukhoz.
Az újévi fogadalmakból való kiábrándultság sokat mondó fokmérője, hogy míg a húszas éveinkben 39 százalékos eséllyel váltjuk valóra őket, később már jóval kisebb a hatékonyságunk. A Journal of Clinical Psychology című folyóiratban 2002-ben megjelent tanulmány szerint 50 év felett már mindössze 14 százalék az esély arra, hogy az újévi fogadkozó kitart a céljai mellett.
DE MIÉRT?
Timothy Pychyl kanadai pszichológus szerint az újévi fogadalmak menetrend szerinti kudarcának az az oka, hogy az emberek nem állnak készen arra, hogy megváltoztassák a szokásaikat – különösen a rosszakat. Feldmár András nagyjából ugyanezt fogalmazta meg egy korábbi interjúban: szerinte nem belebukunk az újévi fogadalmakba, egyszerűen nem gondoljuk elég komolyan őket, csak úgy teszünk, mintha elhatároznánk. Ezekben a magyarázatokban lehet valami igazság, ha azt vesszük, hogy a leggyakoribb és legnépszerűbb fogadalmakhoz – lefogyok, abbahagyom a dohányzást, egészségesen élek, többet mozgok, kevesebbet költök – részletesen kidolgozott akciótervre van szükség, hogy valóban átültessük őket a hétköznapokra.
A másik receptünk a kudarcra az, hogy irreális célokat és elvárásokat tűzünk ki magunk elé – mintha csak szándékosan szabotálni akarnák a terveinket. Szintén egy kanadai pszichológus, Peter Herman vitt egy újabb lépéssel közelebb az újévi fogadalmak megértéséhez azzal, hogy beazonosította az úgynevezett hamis remény szindrómát. Ez a tudományos megnevezése annak, hogy irreális ígéreteket teszünk, amelyek nincsenek összhangban azzal, ahogyan valójában látjuk magunkat. Ez egyenes út az önsorsrontáshoz, ha ugyanis olyan pozitív fogadalmakat teszünk, amelyeket magunk sem hiszünk el, akkor nemcsak a saját ígéreteink kudarcát garantáljuk, hanem az önbecsülésünket is alaposan aláássuk.
És végül az ok és okozat összefüggéseit, mint sok más esetben, az újévi fogadalmaknál sem érdemes alábecsülni, de félreértelmezni sem. Egyszerű beleesni ugyanis abba a csapdába, hogy azt hisszük, ha lefogyunk, spórolunk, sokat mozgunk, akkor varázsütésre az egész életünk megváltozik. És ha mégsem, könnyen előfordulhat, hogy csalódott arccal visszatérünk a régi szokásainkhoz: két kézzel tömjük magunkba a csipszet, költekezünk, és messziről elkerüljük az edzőtermet.
HA ENNYI GOND VAN VELE, MIÉRT CSINÁLJUK?
Ahhoz képest, hogy ilyen sok buktatója van, rengetegen tesznek újévi fogadalmat ilyenkor. John Duffy pszichológusnak szakmai érvei vannak arra, hogy tényleg van bennünk természetes hajlam saját magunk jobbítására. Újév idején pedig abban az illúzióban ringathatjuk magunkat, hogy mindent elölről kezdhetünk.
Az újévi fogadalmaknak ráadásul múltjuk van, nem is akármilyen. A történelemkönyvek szerint Julius Caesar indította el a hagyományt: január elsején Janus tiszteletére tett fogadalmat – ő az a bizonyos kétarcú római istenség, akinek ez a figyelemre méltó adottsága lehetővé teszi, hogy egyszerre nézzen vissza a múltba, és előre a jövőbe. Ha jobban belegondolunk, az évnek ebben a szakában pont ezt csináljuk: mindannyiunkban van egy kis Janus.
HOGY CSINÁLJUK?
- Az újévi fogadalmak témája a szakembereket is nagyon izgatja, a célkitűzések működési elveiről és lélektanáról rengeteg vizsgálat, kísérlet és tanulmány született. Most összegyűjtöttük a leginkább hasznosítható következtetéseket:
- Fogadalmak sora helyett inkább csak egyetlen fogadalomra koncentráljunk, abból a tudományosan bizonyított okból kifolyólag, hogy az agyunk – egész pontosan a prefrontális kortexünk, amelynek az agysejtjei az akaraterőnket működtetik – sok fogadalmat nem bír kezelni. Már egy fogadalom megvalósításához is rengeteg akaraterő kell, sok fogadalom viszont olyan erős kognitív terhelést ad az agynak, hogy az akaraterőnk egyszerűen feladja, és a franciakrémes után nyúlunk. Sokkal jobban járunk, ha kiválasztjuk azt a célt, amely éppen a legfontosabb nekünk, és ennek az egynek a megvalósításához kezdünk neki.
- Ne becsüljük alá a szeretet fontosságát a fogadalmak esetében sem, vagyis szeressük azt a célt, amelyet el akarunk érni. Ha olyasmivel próbálkozunk, amit utálunk – még akkor is, ha az egészségünknek nagy szívességet tennénk vele –, az általában azonnali bukáshoz vezet.
- Kerüljük az általánosságokat, mert nem sok kapaszkodót adnak, amikor a helyzet komolyra fordul, és a célok megvalósításán kellene dolgoznunk. Szóval az „egészségesebben élek”, „többet mozgok” elhatározásoknak tényleg nincs sok értelme, de ha már azon is agyalunk kicsit, hogy mindezt hogyan csináljuk, máris közelebb kerülünk a céljainkhoz, és a fogadalomnak is lesz tétje.
- Ha az ilyenkor szokásos absztrakt célokat nem kötjük össze egy bizonyos, a célokhoz kapcsolódó szokással, viselkedéssel, akkor az agyunk egyszerűen képtelen lesz összpontosítani rájuk. Vagyis a célokat először le kell fordítani valamiféle szokásra. Például, ha le egészségesen akarunk élni, kezdjük azzal, hogy a reggeli kakaós csigát lecseréljük egy banánra. Ha fogyni szeretnénk, akkor azzal, hogy munka után öt percig sétálunk egy jót. És véletlenül se idegeskedjünk amiatt, ha az újévben kevesebbet akarunk stresszelni. Egyszerűen csak csípjünk le pár percet a napból, amit a semmittevésnek szánunk. Ha a legkisebb összetevőjére bontjuk le a fogadalmat, máris 50 százalékkal nagyobb eséllyel tudjuk valóra váltani.
- A fogadalmainkért való felelősségvállalás egyik formája lehet, ha leírjuk a céljainkat, ezzel ráadásul a saját boldogságunknak is megágyazunk. Tudományos kutatások bizonyítják ugyanis, hogy a pozitív célok leírásának pozitív hatása van a közérzetünkre és az egészségünkre is.
- A nagy fogadkozások közepette ne hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a közvélekedéssel ellentétben az akaraterő nem valamiféle velünk született személyiségjegy, hanem sokkal inkább olyan, mint egy izom, amelyet edzésben kell tartani. Viszont pont úgy, mint az izmot, ezt sem szabad megerőltetni: ne akarjunk olyan súlyokat emelgetni, amelyeket nem bírunk el.
- Ne felejtsük el a siker egyik legfontosabb összetevőjét, a türelmet. Főleg, ha olyan, vég nélküli célokat tűzünk ki magunk elé, mint amilyen az egészséges élet. - És mivel az élet mindig tartogat meglepetéseket, készüljünk fel arra, hogy váratlan helyzetek bármikor keresztbe tehetnek a fogadalmainknak. - - --- Végül pedig az új évben se tévesszük szem elől, hogy a tökéletesség nem létezik, így még véletlenül se ostorozzuk magunkat, ha esetleg nem tudjuk százszázalékosan követni az elhatározásainkat. Ennyit ugyanis nem ér az egész.
Forrás: vs.hu
