Miért baj a zaj?
A zajszennyezésről sokkal kevesebbet beszélünk, mint például a légszennyezésről, holott az egészségünket, főleg a városi emberek egészségét ez a két tényező befolyásolja a leginkább. A közlekedés mellett a munkahelyünkön is komoly zajkárosodásnak lehetünk kitéve, és nemcsak a gyárban, hanem az irodában is. Miért káros a zaj - még a számítógépek zaja is? Hogyan mérik? Melyek a határértékek?
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint a környezeti források közül a légszennyezettség mellett a zaj okozza a legtöbb egészségügyi problémát, különösen a városi lakosság körében. Ugyancsak a WHO kutatásai igazolják, hogy a zajszennyezettség - a halláskárosodás mellett - ronthatja a krónikus betegek állapotát, és olyan problémák forrása is lehet, mint amilyen a stroke, a szívroham, a depresszió, a diabétesz és az alvászavarok. Más egészségügyi felmérések is alátámasztják, hogy a zajos környezetben élők körében gyakoribb a magas vérnyomás, károsodik az idegrendszer, és általában jelentősebb a pszichés terhelés is.
A közlekedésből adódóan a zajterhelés manapság szinte minden embert érint: az egész EU-ban mintegy 120 millió ember a káros szintű közlekedési zajnak van kitéve, Budapest pedig Európa legzajosabb városai közé tartozik.
A zajból eredő terhelés a munkahelyeken is jelentős. Mindez magától értetődő olyan gyárakban, üzemekben, ahol a munkafolyamatoknak, a gépek működésének szükségszerű velejárója a zajhatás. Arra azonban kevesebben gondolnak, hogy a klímaberendezések, a számítógépek és más irodai eszközök által keltett zaj ugyancsak ártalmas lehet, még akkor is, hogyha a zaj alacsony intenzitása miatt ezt nem is vesszük észre. Az Applied Psychology folyóiratban közzétett kutatás szerint például a 3 órán át szimulált irodai zajnak kitett emberek szervezetében megemelkedett az adrenalinszint, fokozódott a sejtek oxigénellátása, gyorsult a hőcsere, a szívverés, emelkedett a vérnyomás és a vércukorszint. Mindennek pedig hosszú távon súlyos egészségkárosító hatása lehet!
Éppen ezért rendkívül fontos a munkavállalókat érő zajterhelés mérése a kockázatértékelés során (ez alól csak akkor van kivétel, ha a munkáltató nyilatkozata alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a zajterhelés nem éri el a 80dB(A) alsó beavatkozási határértéket).
Pontosan mit mérnek a zajvizsgálat során?
Az emberi fülre jellemző, hogy a frekvenciától függően eltérő mértékben érzékeli a hang intenzitását. A méréseket végző laboratórium munkatársai a fül karakterisztikáját különböző súlyozó szűrők használatával veszik figyelembe. Munkahelyi zajnál a munkavállalót érő zajexpozíciót A szűrővel, a pillanatnyi legnagyobb hangnyomásszintet pedig C szűrővel határozzák meg.
Munkahelyi zajvizsgálat során mérik az A és C szűrővel mért egyenértékű hangnyomásszintet és a C szűrővel mért legnagyobb hangnyomásszintet, illetve meghatározzák a munkavállalót érő zajexpozíciót (LEX,8h), amely a zajexpozíció idővel súlyozott átlaga egy 8 órás munkanapra vonatkoztatva, illetve ha a munkahét során a munkanapok eltérő zajexpozícióval jellemezhetőek, akkor az öt 8 órás munkanapból álló munkahétre határozzák meg a zajexpozíciót.
A 66/2005 (XII.22.) EüM rendelet munkahelyi zajra 3 határértékszintet különböztet meg:
alsó beavatkozási határérték: LEX,8h= 80 dB(A), illetve pcsúcs[Lmax] = 112 Pa [135dB(C)]felső beavatkozási határérték: LEX,8h= 85 dB(A), illetve pcsúcs[Lmax] = 140 Pa [137dB(C)]zajexpozíciós határérték: LEX,8h= 87 dB(A), illetve pcsúcs[Lmax] = 200 Pa [140dB(C)]
A zajexpozíciós határérték alkalmazása esetén a C súlyozó szűrővel mért egyenérték hangnyomásszintből le kell vonni a hallásvédő eszköz csillapítását.
Hogy mindezen értékeket még jobban tudjuk értelmezni, érdemes áttekinteni a frekvenciatartományokat is. Az emberek 20 Hz-től 20 kHz-ig (20 000 Hz) hallanak, a 20 Hz alatti hangot infrahangnak (légkondicionálók, asztali számítógépek, ventilátorok kelthetnek ilyeneket az irodában), a 20 000 Hz felettit pedig ultrahangnak nevezzük (magas fordulatszámon üzemelő turbinák vagy villamos forgógépek keltette hangok).
A zaj hatása az átlagos emberi szervezetre 30 dB-től pszichés, 65 dB-től vegetatív problémákat okoz, 90 dB-től már a hallószervek is károsodhatnak, a 120 dB fizikai fájdalmat okoz, 160 dB-nél átszakad a dobhártya, 175 dB-t felett pedig komoly életveszélybe kerülhetünk.
Fontos még megjegyezni, hogy a zajt nem lineárisan, hanem exponenciálisan érzékeljük, azaz két zajforrás hatása nem adódik össze, vagyis: 80 dB+80dB nem egyenlő 160 dB-lel, hanem 83 az összeg!
A fentiek ismeretében érthető, hogy a törvények szigorúan előírják a munkáltató kötelességeit is (a fent említett rendelet mellett a 3/2002 SzCsM-EüM rendelet 5. melléklete is meghatároz előírásokat bizonyos munkahelyekre). Az alsó beavatkozási határértéket elérő zajterhelés esetén például kötelező egyéni hallásvédő eszközt biztosítani a munkavállalók számára, a felső beavatkozási határértéket elérő zajterhelés esetén pedig köteles a zaj csökkentését célzó intézkedési tervet készíteni, amelyben műszaki és munkaszervezési megoldásokkal gondoskodik a zajterhelés csökkentéséről, illetve a munkavállaló számára egyéni hallásvédő eszközt biztosítani és az eszköz használatát megkövetelni. A zajexpozíciós határértéket elérő zajterhelés esetén azonnali intézkedést kell hoznia a zajterhelés megfelelő mértékűre csökkentése érdekében.
Bordás Tamás - SZG
Forrás: laboratorium.hu
