2015.02.14. 12:26:39 12457 146

Mennyi minden van egy csókban?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Csókolózáskor (ideális esetben) csak azt érezzük, hogy mennyire jó, a szervezetünk azonban ennél sokkal színesebb akciókba bonyolódik ilyenkor: idegi és kémiai üzenetek száguldoznak bennünk, miközben pár másodperc alatt többet megtudunk a másikról, mint ha órákon át beszélgetnénk. Miért lett a csókolózásból az emberiség egyik kedvenc szabadidős tevékenysége?

Csók - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Csók

Lehet, hogy eredetileg a táplálkozás, majd később a kommunikáció volt az ajkaink feladata az elsődleges szereposztásuk szerint, de Valentin-napon nem mehetünk el szó nélkül egy másik, az evolúciós fejlődésünk jelenlegi szintjén szintén létfontosságúnak tűnő funkció, a csókolózás mellett sem.

Ami jó, azt nem kell bonyolítani, és az emberek többsége azért csókolózik, mert jó. De mi van, ha mégis megkaparjuk a felszínt, és elmerülünk kicsit az evolúciós, pszichológiai és kulturális magyarázatokban? Miért csókolózunk? Miért nem bírjuk abbahagyni? Miért szédülünk bele az egyik csókba, és miért menekülünk a másiktól? Ezek a kérdések egy egész tudományágat életre hívtak: a csók anatómiájával és evolúciós történetével foglalkozó filematológiát, a filematológusok pedig számos elmélettel előálltak, hogy megmagyarázzák a csókok mibenlétének a rejtélyeit.

TANULJUK, VAGY ÖSZTÖNÖSEN JÖN?

Megdönthetetlen bizonyítékokkal még a filematológusok sem tudtak eddig választ adni erre a kérdésre. Egyelőre még azt sem tudjuk, hogy miért kezdtünk el csókolózni. Elképzeléseink azonban vannak. Ha jól belegondolunk, életünk legkorábbi élményeiben az ajkaknak valamilyen formában központi szerep jut, és ebben a korban a szájhoz kötjük a biztonságérzetről és a szeretetről alkotott elképzeléseinket: legyen szó etetésről vagy a szülők megnyugtató puszijáról. Ezek a korai élmények olyan idegi kapcsolódásokat teremtenek a babakori agyunkban, amelyek alapján a későbbiekben is pozitív érzéseket fűzünk a csókokhoz. Egyes tudósok az állatvilág utódnevelésének az egyik rituáléjához vezetik vissza a csókolózás eredetét: a nőstények ugyanis gyakran előrágják az ételt a kicsinyeiknek, és aztán szájból szájba adják át nekik, a mozdulatból pedig a szeretet és a kötődés egyik univerzális gesztusa lett. Ez a szál arra utal, hogy a csókolózást tanuljuk.

De persze az is lehet, hogy ösztönösen jön. Ezt az elméletet is az állatoknál is előforduló csókcsatákra alapozzák. A bonobóknál (ez egy emberszabású majomfaj) például az emberekéhez hasonló csók kifejezetten gyakori eleme az egymás közötti érintkezésnek: így békülnek a verekedések után, így nyugtatják meg egymást, így építik a társas kapcsolatokat, vagy egyszerűen csak minden különösebb ok nélkül csinálják – ugyanúgy, mint az emberek.

A CSÓKKAL KERESSÜK AZ IGAZIT

A csókolózás persze nem lenne ekkora sztárja az emberi kapcsolatépítésnek, ha nem hordozna magában evolúciós előnyöket. A témáról könyvet is író Sheril Kirshenbaum szerint a csókolózás azért kapott szerepet az életünkben mert segít partnert találni, elköteleződni és egyben tartani a párokat legalább addig, amíg gyerekük születik – a fajfenntartás szempontjából ez nem utolsó szempont.

Kirshenbaum szerint a csókok elemzésénél nem felejthetjük el, hogy az ajkak az emberi test leginkább szem előtt lévő és a külvilágnak leginkább kitett erogén zónája, amely ráadásul tele van idegvégződésekkel, így a legfinomabb érintés is rengeteg információt zúdít az agyra, amely aztán eldönti, hogy tovább akarunk-e menni, és előrejelzést ad arról is, hogy mi történhet a közeljövőben, vagyis van-e értelme kapcsolatba bonyolódni a másik emberrel.

A csókolózásban minden érzékszervünk részt vesz, és a 12 agyidegünk közül ötöt igénybe vesz ez a tevékenység, az agy, az ajkak, a nyelv és a bőr között cikázó elektromos impulzusok pedig a kémiai üzenetvivőknek olyan koktélját keverik ki, amitől úgy érezzük, mintha valami drog hatása alatt lennénk – magyarázza a furcsa bizsergést Sheril Kirshenbaum.

Egy szenvedélyes csóknál megnő az olyan ingerületátvivő anyagoknak (neurotranszmittereknek) a szintje, mint a vágyhoz kapcsolódó dopamin vagy a jó hangulathoz hozzájáruló szerotonin, és a szerelemhormonként emlegetett oxitocin is áradni kezd – ez az utóbbi felelős a többi között az orgazmus utáni kötődésért a pároknál, szülés után pedig a szülő–gyerek-kapcsolatot betonozza be. Sheril Kirshenbaum le is hámozza kicsit a rózsaszín réteget, amellyel hajlamosak vagyunk bevonni a szerelmet, hiszen a szerelembe esés tüneteiért tulajdonképpen ezek a szervezetünkben fellelhető vegyi anyagok a felelősek.

Kirshenbaum szerint nem vagyunk egyformák akkor sem, ha a csókolózásról van szó: a nőknek már maga a csók is nagyon fontos, a természet legfontosabb „lakmuszpapírja”, amellyel információkat gyűjthet a leendő partneréről. A férfiaknál viszont a csók inkább csak egy küszöb, amelyen átlépve végre eljuthatnak a szexhez.

NEMCSAK NYÁLAT, INFORMÁCIÓT IS CSERÉLÜNK

Egy csók során sokkal többet tudunk meg a másikról, mint ha több órát töltenénk beszélgetéssel, és egy kapcsolat jövője szempontjából is nagyobb jelentősége van annak, ha egymáshoz érintjük az ajkakat, mint ha csak beszélnénk a másikkal – legalábbis nagyon fontos iránytű ahhoz, hogy a genetikailag legjobban hozzánk illő partnert válasszuk ki, még akkor is, ha az első csókoknál még nem feltétlenül az utódaink járnak a fejünkben. Elég közel kerülünk ugyanis a másikhoz, hogy nagyon fontos információkat szerezzünk róla – igaz, a folyamat nem tudatos.

Hogy a csóknak mennyire fontos szerepe van egy kapcsolat kibontakozásában, azt jól jelzi, hogy sok esetben pont az első csók miatt nem lesz folytatása egy randinak. Ezt a kérdést Gordon Gallup evolúciós pszichológus vizsgálta meg közelebbről, az ő felmérésében a férfiak 59, a nők 66 százaléka mondta, hogy a rossz csók miatt vetett véget egy kezdődő kapcsolatnak. A csók tehát egyfajta jelzőlámpa, amely vagy megnyitja az utat egy tartósabb kapcsolathoz, vagy figyelmeztet arra, hogy inkább ne lépjünk tovább. Csókolózáskor ugyanis tudat alatt vesszük a jeleket a partnerünk génjeiről és a reprodukciós állapotáról is.

A biológus Claus Wedekind nevéhez fűződik az a felismerés, hogy a nők elsősorban azoknak a férfiaknak az illatához vonzódnak, akiknek az immunrendszerét az övékétől különböző genetikai kód irányítja. Ennek is a fajfenntartás az oka: a potenciális gyerekeik ugyanis így változatos genetikai örökséggel jönnének világra, amitől egészségesebbek lesznek, jobban ellenállnak a betegségeknek, és így nagyobb esélyük lesz a túlélésre. A férfiak közben célirányosabban használják a csókot, nekik ez eszköz arra, hogy hogy kívánatosabbá tegyék magukat a partnerüknél. Gordon Gallup ennek tudja be, hogy a férfiak sokkal nagyobb valószínűséggel kezdeményeznek nyelves csókot, a nyálukban ugyanis fellelhető némi tesztoszteron, amelyet átadva így növelhetik a nők tesztoszteronszintjét is, és ezzel a fogadáskészségüket és a libidójukat is. Kutatók szerint egy csók alkalmasa arra is, hogy a férfiak felmérjék a nők ösztrogénszintjét, ami a termékenységükről ad tájékoztatást nekik.

NYELVVEL VAGY ANÉLKÜL?

A csókolózásnak vannak olyan vonatkozásai, amelyeket nem feltétlenül itat át a romantika. Tudták például, hogy egyetlen tíz másodpercig tartó csók alatt 80 millió baktériumot cserélnek ki egymás között a csókolózók? Az információ csak elsőre tűnik visszataszítónak, valójában ez a baktériumcsere kifejezetten jót tesz az immunrendszernek. Ha kétségeink lennének, hallgassunk a szakemberekre, akik azt mondják, egy kézfogástól sokkal nagyobb eséllyel lehetünk betegek, mint egy kiadós csókolózástól.

A statisztikák szerelmeseinek tudniuk kell, hogy a férfiak 67 százalékát egyáltalán nem zavarja a nők rúzsa csókolózás közben, a nők 53 százaléka – legalábbis csókolózásnál – a frissen borotvált férfiarcot részesíti előnyben, és az embereknek mindössze a 33 százaléka nyitja ki a szemét csókolózás közben. A legtöbb ember pedig ösztönösen jobbra dönti a fejét csókolózás közben. Vannak kibékíthetetlennek tűnő részletei is a csókkutatásnak, például az, hogy a nők 96 százaléka imádja, ha a nyakát csókolják, a férfiaknak viszont csak a 10 százaléka értékeli ezt, így nehezen is tudják elképzelni, hogy egy nőnek mi a jó ebben.

A csókolózás művészetéről szóló könyv szerzője, William Cane szerint a csókolózás élményét némileg ronthatja, hogy mást akarnak a férfiak, és mást a nők. Az előbbieknek a nyelv bevetése nélkül nem igazi csók a csók, a nőket viszont már az ajkak szenvedélyes, romantikus összepréselése is boldoggá teszi. A kutatók figyelmét nem kerülte el az első csók témájának a fontossága is. Egy 2007-ben megjelent tanulmány szerint közvetlenül a csók előtt kellemetlen érzésekre – szorongásra, félelemre, bizonytalanságra – emlékeztek vissza a válaszadók. A férfiak sokkal inkább pozitívan élték meg aztán magát a csókot, mint a nők.

2007-ben az Albany Egyetem viselkedéskutatói állapították meg, hogy a nők és a férfiak tényleg másképp viszonyulnak a csókhoz. A nőknek például sokkal fontosabb a csók, mint a férfiaknak, és a legtöbben e nélkül nem mennének bele a szexbe, a férfiaknak viszont nem feltétlenül van szükségük csókra a szexhez, sőt olyan nővel is lefeküdnének, aki nem csókol jól. Talán nem lényegtelen az az információ az sem, hogy egy másik felmérés szerint a nők 92 százaléka emlékszik vissza arra a cipőre, amelyet az első fizetéséből vásárolt, minden harmadik nő azonban nem tudja felidézni annak a nevét, akit először megcsókolt. Továbbá a nők 96 százaléka bánta már meg, hogy kidobott egy pár cipőt, de csak 15 százalékuk sajnálta, hogy kidobott egy férfit.

Forrás: vs.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Víz, a gyógyító – a hidroterápiáról

…ha egészen messziről indítunk, akkor a víz gyakorlatilag az első közeg, amely körülvesz minket…. az anyaméhben. Majd születésünk után is egyik legfontosabb eleme az életünknek, amelyet nem csupán a „klasszikus módokon” használunk – hidratáció, tisztálkodás vagy a főzés –, hanem nagy szerepe van például az egészségmegőrzésben és az alternatív gyógyászatban is. A hidroterápia számos problémánál hozhat enyhülést. De, hogy pontosan mit is takar ez a kifejezés, és hogyan segíthet a víz a gyógyulásban?

A szülők rémálma, a dackorszak

Átérezzük… nehéz, és sokszor tényleg el kell számolni tízig. A dackorszak az egyik legizgalmasabb, de egyben legnagyobb türelmet próbáló időszak a gyermeknevelésben. Szakemberek szerint általában 2-4 éves korban kezdődik, de vannak, akiknél akár már 18 hónaposan megjelenhet, míg másoknál 5 éves korig is eltarthat. Ekkor válik a kicsi egyre önállóbbá, megpróbálja kifejezni saját akaratát, ellenállva a szülői elvárásoknak. De vajon gond-e ez, vagy a fejlődés természetes része? Hogyan kezelhetjük, hogy segítsük gyermekünket ebben az érzelmi periódusban?

Az önkéntesség előnyei: Hogyan válik jobb emberré, aki másokért cselekszik?

Ha önkénteskedtél már valaha, akkor biztosan te is megtapasztaltad az érzést, mennyire jó úgy adni egy idegennek, hogy cserébe nem vársz el érte semmit. Nem vársz, de rengeteget kapsz! És ez a kulcsmondat! Nem kapsz semmi kézzel foghatót, de mégis elképesztő sok dolgot viszel magaddal, ami fantasztikus érzés.