2021.09.29. 15:22:55 7897 263

Már 18 ezer éve tenyésztett szárnyast az ember
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Mintegy ezer megkövesedett tojáshéj vizsgálatával amerikai kutatók kiderítették, hogy már 18 ezer éve tenyésztett szárnyast a pleisztocén földtörténeti kor embere.

Tojás - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Tojás

Az Új-Guinea szigetén talált leletek szerint a hosszú, erős, tőrhöz hasonlító lábujja miatt a világ legveszélyesebb madarának tartott kazuár lehetett az első tenyésztett szárnyas madár, jóval a baromfi mintegy 9500 évvel ezelőtti háziasítása előtt - adta hírül a CNN hírtelevízió honlapja.

A futómadár tojásait az ősember összegyűjthette még az előtt, hogy kikeltek volna, majd felnevelte a madarakat. "Ez több ezer évvel a baromfi háziasítása előtt történt. És nem egy kis szárnyasról van szó, hanem egy hatalmas, harapós természetű, röpképtelen madárról, amely képes kibelezni az embert" - mondta Kristina Douglas, a Pennsylvaniai Állami Egyetem antropológusa, az amerikai tudományos akadémia (PNAS) folyóiratában megjelent tanulmány vezető szerzője.

A kazuároknak három fajuk van, és Ausztrália északi részén, Queenslandben és Új-Guineán őshonosak. Douglas szerint a ősi elődök a legkisebb fajhoz tartozó törpekazuárok lehettek, amelyek 20 kilogramm súlyúak. A megkövesedett tojáshéjakat a kutatók szénizotópos vizsgálatnak vetették alá, így derítették ki, hogy azok 16-18 ezer évesek. Hogy megbizonyosodjanak feltételezéseikről, először élő madarak, pulykák, emuk és struccok tojásait vizsgálták. A tojáshéj belseje ugyanis változik, ahogy az embrió nő, mivel abból kap kalciumot.

Háromdimenziós nagyfelbontású felvételeket készítve és a tojások belsejét vizsgálva a kutatók alkottak egy modellt arról, milyen lehetett a tojás belseje a költés különböző időszakaiban. Modelljüket tesztelték a mai emuk és struccok tojásain, mielőtt azt az ősi tojáshéjak esetében alkalmazták volna. Ki tudták mutatni, hogy a legtöbb megtalált ősi tojáshéj érett volt, azaz a fióka már szinte teljesen kifejlődhetett bennük.

"Azt találtuk, hogy a tojáshéjak nagy többségét az utolsó időszakban keltették, azaz akkor, amikor az embrióknak már teljesen kifejlett végtagjuk, csőrük, karmaik és tollazatuk volt" - magyarázta a paleontológus. Ahhoz, hogy sikeresen keltessenek és felneveljenek kazuárokat, az embereknek tudniuk kellett, hogy hol voltak a vadon élő madarak fészkei, és még az előtt be kellett a tojásokat gyűjteniük, hogy a fiókák kikeltek. Ez nem könnyű feladat, mivel a madarak nem ugyanazon a helyen költenek évente. Amikor a nőstény lerakja tojásait, a hím veszi át a fészket, ő költi ki 50 napon keresztül a tojásokat, nem hagyva magára a fészket.

"Az emberek valószínűleg vadászat során megölhették a hímet és begyűjtötték a tojásokat. Mivel a hím nem hagyja magára a fészket, a költés alatt alig táplálkozik, ezért könnyen ragadozók áldozatává válik" - tette hozzá a kutató.

Forrás: MTI

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Okos energiabevitel edzés előtt – Miért nem mindegy, mit és mennyit eszünk?

Az edzés előtti étkezés kulcsszerepet játszik abban, hogyan teljesítünk a sportolás során. A szervezetünknek szüksége van üzemanyagra ahhoz, hogy végig tudjuk csinálni a gyakorlatokat, legyen szó kardióról vagy erősítésről.

Mikrozöld vagy növényi csíra – Mi a különbség közöttük?

Az egészséges táplálkozás iránti igény napjainkban látványosan növekszik, amely magával hozta számos, korábban kevéssé ismert élelmiszer térnyerését is a magyar gasztronómiában. A növényi csírák és a mikrozöldek is ebbe a kategóriába tartoznak: tápanyagban gazdagok, esztétikusak és egyre több fogyasztó étrendjében megjelennek. Fontos azonban, hogy bár hasonlítanak egymásra, termesztésük, feldolgozásuk és értékesítésük között jelentős különbség van, nem csupán biológiai vagy termesztéstechnológiai, hanem jogi és élelmiszer-biztonsági szempontból is.

A legegyszerűbb alapanyagokból is lehet gasztronómiai élmény

Nem kell különleges hozzávalók után vadászni ahhoz, hogy igazán finomat alkossunk. A konyha varázsa sokszor épp abban rejlik, hogy a legegyszerűbb alapanyagokból – mint a krumpli, a tojás, a hagyma vagy a paradicsom – születik valami felejthetetlen. Ezek az ételek nem csupán jól esnek, hanem felidézik az otthon melegét, a vasárnapi ebédek illatát, és azt az érzést, hogy a főzés lehet egyszerre kreatív és meghitt.