Manga - Hokuszai - Manga címmel látható kiállítás a Néprajzi Múzeumban
Manga - Hokuszai - Manga. A Mester képgyűjteménye a kortárs képregények szemszögéből címmel péntektől látható a Japán Alapítvány vendégkiállítása a Néprajzi Múzeumban.
A múzeum pénteki közleménye szerint a kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760-1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez.
A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga "feltalálója" lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a "manga" fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során.
Bár a kiállítás tablókra épülő vándortárlat, a látogatók nemcsak reprodukciókkal találkozhatnak: a bemutatott anyagot eredeti műtárgyak is gazdagítják. Láthatók egyebek között eredeti fametszet technikával készült nyomatok Utagava Hirosige A Tókaidó ötvenhárom postaállomása című sorozatából, valamint a 20. század második feléből származó, eredeti japán képregények, illetve hét japán művész, vagyis mangaka eredeti rajzai és printjei is.
A Hokuszai Manga nem elbeszélő történetek sorozata, hanem vizuális enciklopédia. Oldalain hétköznapi életképek, emberi mozdulatok és arckifejezések, munkafolyamatok, állatok, növények, természeti jelenségek, mitikus alakok és humoros megfigyelések jelennek meg egymás mellett. A rajzgyűjtemény eredeti célja az volt, hogy inspirációt nyújtson és tanulásra ösztönözzön: Hokuszai tanítványai és követői mintakönyvként használták, másolták és tovább gondolták motívumait. Ebben az értelemben a Hokuszai Manga a mai "hogyan rajzoljunk…" típusú kézikönyvek korai előzményének is tekinthető.
A kiállítás nem lineáris művészettörténeti narratívát kínál, hanem különböző korszakok képi világát állítja egymás mellé, arra ösztönözve a látogatót, hogy maga fedezze fel az összefüggéseket és a különbségeket. A Hokuszai-kori rajzok és a 20-21. századi mangaoldalak összevetése rávilágít arra, hogy a manga nem egységes stílus vagy lezárt hagyomány, hanem folyamatosan alakuló vizuális gyakorlat - írják.
A tárlat külön fejezetben foglalkozik Hokuszai alakjának kortárs mangákban való megjelenésével is. A művész hol történelmi figuraként, hol fiktív karakterként, hol pedig popkulturális ikonként tűnik fel, különböző korosztályoknak és műfajoknak szóló történetekben.
A kiállítás emellett kortárs japán mangaművészek erre az alkalomra készült munkáit is bemutatja, amelyek új nézőpontból értelmezik újra a Hokuszai Manga motívumait, bizonyítva, hogy ez az örökség ma is élő és inspiráló.
A tárlat egyik központi gondolata, hogy a manga - múltban és jelenben egyaránt - részvételi médium. Másolásra, megosztásra és újraértelmezésre épül, miközben aktív befogadásra és alkotásra ösztönöz. A képek nem pusztán ábrázolnak, hanem gondolatokat és élményeket közvetítenek, és a nézőt is bevonják a jelentésalkotás folyamatába - írják a közleményben.
A kiállítás hidat teremt a 19. századi japán képi kultúra és a globálisan ismert kortárs manga világa között, kérdéseket tesz fel arról, miként olvasunk képeket, hogyan öröklődnek és alakulnak át vizuális formák, és mit jelent ma a manga mint kulturális gyakorlat.
A tárlathoz kísérőprogram is kapcsolódik: rendszeres kurátori tárlatvezetések és múzeumpedagógiai foglalkozások segítik a látogatókat a kiállítás mélyebb megértésében. A különböző korosztályok számára készült programok lehetőséget teremtenek, hogy a manga világát ne csak befogadóként, hanem alkotóként is megtapasztalják.
Május 9-én a manga napon a látogatók egész napos rendezvényen fedezhetik fel a japán vizuális kultúra sokszínűségét: kurátori tárlatvezetések, előadások, workshopok és családi programok mellett zenei és performatív előadások is helyet kapnak. A programok között szerepelnek kézműves foglalkozások (origami, sashiko, mizuhiki), gyerekprogramok, manga- és popkultúra-előadások, valamint japán teaszertartás, taiko dobkoncert és harcművészeti bemutató is.
A tárlat a Japán Alapítvány (The Japan Foundation) nemzetközi vándorkiállítása, amely világszerte támogatja a japán művészet és kultúra nemzetközi megismertetését. Az augusztus 16-ig látható kiállítás a szervezet művészeti és kulturális csereprogramjának részeként jött létre. A tárlat rendezője Jaqueline Berndt, kurátorai Itó Jú és Takahasi Mizuki, a kiállítás- és grafikai tervezés Szobue Sin munkája.
Forrás: MTI
