2015.05.23. 14:00:04 9916 265

Komposztálj okosan! Röviden a „humuszgyártásról”
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Háztartási, kerti szerves hulladékból tápanyagokban rendkívül gazdag humuszt előállítani igazán környezetbarát megoldás, ám kevesen élnek a „természet” és a „szemét” adta lehetőséggel. Pedig komposztálni nem is olyan ördöngös dolog, mint ahogy elsőre tűnik!

Komposztálás - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Komposztálás

Komposztálni röviden annyit tesz, mint a kertben, erkélyen, konyhában keletkező háztartási, illetve egyéb zöldhulladékot egy helyre gyűjteni, és várni, míg az így lebomló hulladékból táplálékban gazdag humusz keletkezik.

De hol van ehhez a megfelelő hely?

A kert egy olyan helyén, mely nincs túl messze a háztól, de a kerttől sem, és zordabb időjárási körülmények között is könnyedén megközelíthető. Alja természetes talaj legyen, hogy a rothadási folyamat alkalmával keletkező víz fel tudjon szívódni a földbe. Egy vékony drótháló azért kerülhet alulra, ami véd a kíváncsi rágcsálók látogatása ellen. Fontos, hogy a komposztálóhely védve legyen napsugártól, fénytől és széltől. Illetve, hogy „szomszédbarát” legyen, vagyis ne az ő házának, udvarának közvetlen közelébe, netán ablaka alá kerüljön.

Mekkora legyen a hely?

A komposztálásra szánt terület nagysága mindig attól függ, mennyi „nyersanyaggal” rendelkezünk, illetve mennyi komposztot szeretnénk előállítani.

Miben komposztálj?

A kert, udvar egyik sarka, kis kerítéssel, dróthálóval leválasztva is kiváló lehet a komposztáláshoz, ám léteznek erre alkalmas ládák, melyek akár esztétikus részei is lehetnek az udvarnak.

Mi mehet a komposztba?

Növényi hulladék minden mennyiségben, például a fűnyíráskor keletkezett fű, a lehullott falevelek, kisebb méretű vagy felaprított száraz gallyak, ágak, gyomnövények. De landolhat itt a hervadt virág, vagy a különböző konyhai hulladékok, mint ételmaradékok, tojáshéj, kávézacc, hamu, zöldség- és gyümölcshéjak, almacsutka. De mehet bele kisebb mennyiségben és apró darabokra tépett papír. Ezen felül a kisállatok „végterméke”, szalma, fűrészpor is kerülhet a komposztálni kívánt anyagok közé.

Amit inkább ne dobj a „kupacra”

Ha már állatok, akkor: a húsevők (kutya, macska stb.) ürüléke ne kerüljön a komposztálóba, mert bizonyos kórokozók nem bomlanak le belőle. Ezen kívül ne dobj bele üveget, műanyagot, fémet, textíliát. Valamint magasabb károsanyag-tartalommal rendelkező anyagok, mint a brikett, utcai szemét vagy a porszívó zsákja, annak tartalma. Máshová dobd a citrusfélék héját, maggal már rendelkező gyomokat, gyökereket, beteg növényeket, csontot, húst. Egyes mérgező (leander, bürök, ricinus), bizonyos gyanta- és savtartalmú növényekkel (pl. akác, ciprus, boróka) pedig bánj óvatosan.

Forrás: kompost.de, komposztalo.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Párna a tökéletes alváshoz - Hogyan került egyáltalán képbe ez az alvóeszköz?

Az első emberek fekvőhelyét száraz falevelek vagy szénahalom képezhették, ám a későbbiek folyamán már egyre inkább arra törekedtek, hogy kényelmesebb megoldásokat keressenek éjszakai pihenésük idejére. A sátraikban már előfordultak állatbőrök, melyek puhább, komfortosabb fekvőhelyet kínáltak számukra. Hogyan alakultak ki és formálódtak a történelem folyamán az alváshoz szükséges kellékek? És vajon milyen típusú, formájú, anyagú párnára hajtva a fejünket ébredhetünk frissen, üdén, kellemetlen fájdalmak nélkül? Ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat az alábbiakban.

Napi egy szilva a szorongást távol tartja + 1 extra szilvás-mandulás recept

Noha a szilva rendszertanilag a „vitatott besorolású” kategóriába tartozik, annál nagyobb érdeklődés övezi az egészségre gyakorolt hatását. Ez a Kárpát-medencében és Ázsiában egyaránt őshonosnak tartott gyümölcsféle Magyarországon leginkább a középkorban került az érdeklődés középpontjába. A későbbiek folyamán pedig már aszalványként szállították Németországba, Lengyelországba és Ausztriába is. Ezért nem meglepő, hogy ezeken a helyeken „magyar szilva”néven vált ismertté. A figyelemre méltó történelmi háttér mellett arra is kíváncsiak vagyunk, hogy miért érdemes fogyasztani?

A nyár lédús és édes csemegéje: a tápanyagokban gazdag dinnye

A nyári szezontól leválaszthatatlanná vált dinnye tápanyagban gazdag, édes, lédús, zamatos és kiváló forrása a rostoknak, a K-vitaminnak, a káliumnak és a réznek. Mitől válik még tökéletes „nyári snack”-ké ez a C- és B6-vitaminban is bővelkedő, a tökfélék családjába tartozó haszonnövényfaj?