2021.10.17. 12:09:46 5018 173

Kihalás fenyeget minden ötödik európai madárfajt
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Minden ötödik madárfajt, köztük a sárszalonkát, a sarlósfecskét és a vetési varjút is a kihalás fenyegeti Európában a BirdLife madárvédelmi szervezet legújabb vörös listája szerint.

Baleári vészmadár - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Baleári vészmadár

Az Azori-szigetektől az Urál hegyvonulatáig eltűnőben vannak a madarak, amelyek az európai ökoszisztéma sarokpillérei. A legutóbbi, 2015-ös jelentés szerint három faj kihalt Európában: a talpastyúk (Syrrhaptes paradoxus), a rozsdástorkú guvatfürj (Turnix sylvaticus) és a fenyősármány (Emberiza leucocephalos) - írja a The Guardian.

Az európai madarak 2021-es vörös listája (European Red List of Birds 2021) 544 Európában honos madárfaj megfigyelésein alapul, melyeket 54 ország és terület több ezernyi szakértője és önkéntese végzett. A 2019-ben gyűjtött adatokon alapuló eredmények a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) vörös listájának kategóriáit és kritériumait alkalmazták. Legutóbb 2015-ben adták ki a jelentést.

Európában a madarak 13 százalékát fenyegeti a kihalás, további hat százalékuk mérsékelten fenyegetett. Egy faj regionálisan kihaltnak számít, ha minimum öt éven át egyszer sem látták a kontinensen. "Az eredmények riasztóak, de nem vagyunk meglepve" - mondta Anna Staneva, a BirdLife Európa és Közép-Ázsia vezetője.

A három korábbi, 1994-ben, 2004-ben és 2015-ben kiadott vörös lista összehasonlításából kitűnik, hogy a csökkenés változatlanul folytatódik. 1980 óta milliónyi megfigyelést végeztek a témában. "Kifutunk az időből, az óra ketyeg. Nem akarjuk látni a drámai változásokat, amelyek a következő 5-10 évben bekövetkeznek" - mondta Staneva. Az élőhelyek eltűnése, az intenzívebbé váló mezőgazdaság, a források túlzó kihasználása, a környezetszennyezés és a fenntarthatatlan erdészeti gyakorlat okozza a csökkenést, amelyet a klímaválság gyorsít fel.

"Ez rendszerszintű fenyegetés, ami szoros kapcsolatban van azzal, ahogy a társadalmunk működik és ahogyan használjuk forrásainkat. Annak a jele, hogy valami komolyan rosszul működik. Meg kell változtatnunk az életmódunkat, ez a kulcsüzenete az eredményeinknek" - emelte ki a szakértő.

Jó hírekkel is szolgál azonban a jelentés. Két fajról, a sztyeppi liléről (Charadrius asiaticus) és a sivatagi poszátáról (Curruca nana) 2015-ben úgy vélték, kihalt, ám azóta ismét megjelent Európában. A bölömbika, az azori-szigeteki süvöltő és a fakó keselyű esetében a populációk megmentésére tett intézkedések működni látszanak. Bizonyos ragadozók, mint például a vörös kánya állománya is növekedett a rovarirtók betiltása és a jogi védelem hatására.

Néhány faj profitál is a melegebb klímából. A nagy goda például a sebezhetőből a nem fenyegetett kategóriába került 2015 óta. Mivel az európai populáció 47 százaléka Izlandon él, megmenekülésük a megnövekedett tavaszi hőmérséklet számlájára írható.

Forrás: MTI

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Az artériákban lévő mikroműanyagok növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát

Az elszomorító tények szerint az egészségre és a környezetre egyaránt káros mikroműanyagok hatalmas mennyiségben vannak jelen. Mindenhol. Ami nem meglepő, hiszen kimutatták, hogy 2019-ben a műanyagtermékek globális szintű éves kibocsátása megközelítette a 460 millió tonna mennyiséget. Ilyenkor természetesen felmerül az újrahasznosítás kérdése, mint (vélt) mentőöv a műanyaghulladékokkal való küzdelem során. Sajnos ennek a műanyagmennyiségnek alig 9 százalékát sikerül újrahasznosítani.

Ismered a világ legjelentősebb szimbólumait és azok hátterét?

A szimbólumok társadalmi életünk fontos elemei, amelyek különféle megjelenési formákat ölthetnek magukra a hétköznapi közlekedési jelzésektől az üzleti szférában megjelenő márkaépítő logókig. Találkozhatunk velük a szavak, jelek, alakzatok, színek, karakterek formájában, melyek mindegyike valamilyen elvont fogalom, eszme képviselőjeként, egyfajta vizuális történetmondóként tartható számon. Minden szimbólum mögött lebilincselő háttértörténet lapul. Ismered ezeket?

Biztonsággal ihatjuk-e a csapvizet?

A Világgazdasági Fórum szerint a világ vízkészlete válságos helyzetbe került, mely erőteljesen összefonódik bolygónk természeti tőkéjének kimerülésével. Nem beszélve az egyre kiszámíthatatlanabbá formálódott csapadékmintáról, a kritikus ütemben zsugorodó jégtakarókról, az egyre sűrűbben jelentkező áradásokról és aszályokról, az emelkedő hőmérséklet által megzavart teljes globális vízciklusról. Érthető, ha felmerül a kérdés: hogy állunk ma Magyarországon a vízkészlet kérdésével és a vízminőséggel? Biztonsággal ihatjuk-e a csapból folyó vizet?