Így tedd stresszmentessé a gyermeknek az iskolakezdést!
Minden szeptemberben egy újabb évet vesz nyakába minden kisdiák, tele kihívással. Nem csak a tanulmányaira vonatkozóan, de a társadalmi kapcsolatok útvesztőjébe is ilyenkor mindig újra belecsöppen, ki a szűk, megszokott családi és baráti kör fészkéből. Az elvárások pedig ott tornyosulnak fölötte.
Hogy stresszel-e gyermekünk legbelül, tudat alatt az iskolakezdéstől, leginkább abból vehetjük észre, hogy rosszabbul alszik, kevesebbet eszik, néhány gyereknél pedig figyelemzavar és viselkedési problémák törnek a felszínre - tünetként. Amikor már szorongássá alakul, gyomor és fejfájással, fáradékonysággal is összekapcsolódnak a fenti tünetek.
Nem árt tehát megfogadnunk néhány jó tanácsot, amivel könnyebbé tehetjük a gyermekünk életét, hiszen a cél az, hogy boldog, kiegyensúlyozott legyen a csemeténk. Teljesíteni is így tud majd legjobban, az élet minden területén.
Ne csak az első napokban, hanem az egész tanév során figyelj oda gyermekedre!
Az első és talán legfontosabb az elegendő alvás. Az alsós avagy kisiskolás korosztálynak javasolt alvásidő napi 10-11 óra. A passzív pihenés (tévénézés, telefonozás) nem helyettesíti ezt az időt.
Legyen két óra szabad, kreatívan eltölthető idő. Minden délután. Ha egy kicsit elfoglalja magát minden nap a gyerek, az nem csak egy stabil hobbi kialakulásához vezethet, de ráadásul van ideje valóban feldolgozni magában a nap eseményeit, megnyugodni, „helyre kerülni”.
Sportoljunk együtt, menjünk játszótérre iskola után. Ez nem csak az együtt töltött idő miatt fontos, de azért is, mert bár az agyat rendkívül sok inger éri az iskolában, a kisiskolások fizikailag nem merülnek ki, nem fáradnak el eléggé.
Otthon ne csak a kötelezőt. Fontos együtt gyakorolni a kisgyermekekkel, de például ha olvasást gyakorlunk, ne ragaszkodjunk az iskolai tantervhez, válasszunk izgalmasabb, őt érdeklő könyveket. A felváltva olvasás hosszabban fenntarthatja a kevésbé leköthető gyermekek figyelmét is.
Vannak határok. A gyermekünk teljesítőképessége is véges, legyen szó bármilyen okos, értelmes gyerekről, egyszer csak elérjük azt a pontot, ahol az agyi kapacitás aznapra nagyjából véget ért. Ilyenkor a veszekedés és a kioktatás egyedül arra jó, hogy elvegyük a gyermek kedvét a tanulástól. Jobban tesszük, ha inkább visszavonulót fújunk, amikor látjuk, hogy már „nem fog a gyerek agya” és másnapra halasztjuk a tanulni valót.
Reggel könnyebben megy. Hogyha van rá módunk, reggeli közben vagy után, akár az iskolába vezető úton beszélgessünk gyermekünkkel lazán az előző nap tanultakról. Ez az ismétlés kifejezetten jót fog tenni, mert reggel jóval fogékonyabb az agy a délutáni óráknál. Ilyenkor sokszor kitisztulnak számára a még homályos részek is egy-egy témában.
A nap végére mindenki pihenni vágyik. Ahogyan mi elfáradunk a napi 8 óra munkában és a hozzá tartozó előkészületekben, gondolatokban, utazásban, úgy a gyermekekkel sincsen ez másképp. Egy hét-nyolc éves gyermeknek épp úgy nagyon sok -sőt, még talán több is- az a ledolgozott óraszám. Mert bizony ledolgozzák. Agyban, viselkedési normák követésében, megfelelésben, kapcsolatkötésben, kultúrában, mindennapi rutin elsajátításában, amit még ők mind, mind most tanulnak.
Forrás: bamapa.lapunk.hu
