2014.10.06. 08:38:23 2854 38

Hatékonyabb a kíváncsiság, mint a magolás
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Ezt valószínűleg magadon is megtapasztaltad, ha valami érdekel, vagy ha valamire kíváncsi vagy, azt sokkal könnyebben és szívesebben tanulod, mint ami hidegen hagy. Mindezt most már tudományosan is bebizonyították. Hogyan kellene tehát tanítani az iskolákban? Az érdeklődés felkeltésére kellene helyezni a hangsúlyt, ezt pedig csak gyakorlatban lehet, az elmélet kevés.

Vidám tanulás | Fotó: 123rf.com - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Vidám tanulás | Fotó: 123rf.com

Háromrészes vizsgálattal próbálta megállapítani Charan Ranganath és kutatócsoportja, hogy a kíváncsiság és a tanulás hatékonysága hogyan függ össze. Az első fázisban a 19 résztvevőnek több mint száz kérdést kellett rangsorolnia annak alapján, hogy mennyire érdekli őket a téma - írja a Scientific American.

Ezután egy olyan 112 elemű kérdéssort kaptak, amelynek a fele nagyon izgalmasnak jelölt, a másik fele érdektelen anyagokból tevődött össze. A szöveget tartalmazó lap elolvasása után az alanyok 14 másodpercet vártak, majd egy, a kérdésekhez egyáltalán nem kötődő arcképet mutattak nekik. Az olvasgatás és arcnézés közben MRI-vel vizsgálták a résztvevők agyi tevékenységét.

A harmadik fázisban a kutatók azt próbálták kideríteni, hogy a kérdésekre adandó válaszokat és a kérdéshez kapcsolódó fotókat mennyire tudják felidézni az emberek. Az eredmények az mutatják, hogy az izgalmasabbnak talált információk esetén az arc is jobban rögzült, azaz a kíváncsiság segítette a tanulási folyamatot.

Ha valaki, az agyunk bízik bennünk

A tizennégy másodperces várakozás alatt rengeteg minden történt a vizsgált emberek agyában. A középagy két területe nagyon aktívvá vált, ezek felelősek az örömöt és a jutalmazásérzetet kiváltó dopaminmolekulák felszabadításáért. Erre még az előtt került sor, hogy a választ megpillanthatták volna az alanyok, az agy mégis előkészítette a jutalmazást. Minél érdekesebb volt a kérdés, annál aktívabbá vált az agy.

Az eredmények magyarázzák azt, hogy az alacsony dopaminszinttel járó betegségek - például a Parkinson-kór - miért járnak a memória és a tanulási képesség romlásával. Emellett a tanároknak is segíthet, ha tudják, hogy az érdeklődésnek milyen közvetlen hatása van a tanulási képességekre. A jövőben pedig lehet azt kutatni - írja a Scientific American -, hogy az általában kíváncsi természetű és a normálisan kíváncsi, ám felcsigázott emberek memóriája azonosan működik-e.

Ha nem jövünk rá a megfejtésre, az pokoli kín

Raganath vizsgálata kapcsolódik egy korábbi felfedezéshez is. Marieke Jepma azt vizsgálta, hogy a jutalmazás csak akkor indul be, ha az agy lezártnak érzi a kérdést, ha ez nincs meg, az frusztrálóvá is válhat. Ezzel a megfigyeléssel Raganath is egyetért. "[A kíváncsiság] olyan, mint megvakarni egy viszkető pontot. Nem mindig kellemes."

A tanulmány eredményeit olvasva azok is megnyugodhatnak, akik sosem tudtak bemagolni olyan tudásanyagot, amely egyáltalán nem érdekelte őket. Most már hivatkozhatnak arra, hogy így működik az agy.

Forrás: vs.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tesztett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...