Ha csak egy téli témájú könyvet olvasol el, ez legyen az!
Kimondottan nem barátom a tél. Sajnos nem vagyok egy síelős fajta, így rettentően várom a tavaszt. Hangolódásként el szoktam olvasni egy-egy téli témájú regényt, amik közül eddig a legemlékezetesebb egy különös könyv volt. Kifejezetten a címe miatt választottam: A hóleány. A regény szerzője Eowyn Ivey.
A különleges nevű írónő Alaszkában nőtt fel. Az itt szerzett élményeit és tapasztalatait gyönyörűen szövi bele első regényébe – A hóleányba, amit Pulitzer-díjjal is jutalmaztak.
A történet szerint egy idősödő házaspár az alaszkai vadonban próbálkozik megélni. Az írónő a vontatott, egymás után szinte hajszálpontosan ugyanúgy ismétlődő napjaikat a regény elején érzésünk szerint túl hosszasan meséli. De ne add fel az olvasást! Később rá fogsz jönni, hogy ez a „szürkeség” szükséges ahhoz, ahogy te is át tudd élni ugyanazt a belső átalakulást, amit a farmer és felesége is átél a történet előre haladásával.
Mielőtt a cselekményeket igazán beindító szereplő színre lépne, megismerhetjük a házaspár szívmelengető kapcsolatának apró részleteit, tragédiájuk történetét és konstatálhatjuk, hogy bizony az emberek nem menekülhetnek el a problémáik elől. Mabel, a feleség lassan beleszeret a kopárnak és érdektelennek tűnő tájba, amely körül veszi őket. Az olvasót is el fogja varázsolni az alaszkai millió minden ridegsége ellenére.
Amikor Jack és felesége az első havazáskor meg merik élni gyermeki énüket, másnapra furcsa dolog történik. A történet arcul csapó valóságába beköltözik a rejtélyes misztikum. Ugyanis az előző este épített hóember, azaz a piros sálat és kesztyűt viselő hókislány „nyomtalanul” eltűnik. (Én eddig nem ismertem Sznyegurocska meséjét, de utána jártam a mítosznak, amely szerint gyermektelen orosz parasztok által készített hó fa kel életre, és az így létrejött gyermeket sajátjukként szerették, mígnem egy tábortűz mellett Sznyegurka elolvad. Egy másik szláv mese szerint „Hópelyhecske” a Télapó segédje lesz.)
A különös eseményt követően hamarosan feltűnik a házuk körül egy piros sapkát és sálat viselő kislány, akit egy róka követ. Ez örökre felkavarja a pár életét. Vajon a hóból gyúrva és képzeletüknek erejével megteremtettek egy gyermeket? Mi az igazság a rejtélyes kislány körül? A tragikus és szép mese és a már megismert súlyos valóság között hatalmas szakadék tátong, így sosem lehetünk biztosak abban, hogy mi az, ami tényleg megtörténik, és mi az, ami csak a képzelet szüleménye. Végül Jack és Mabel, akiknek egymás iránt érzett szeretete annyira megindító, otthonra találhat-e a vadonban, és megkapják-e az oly régen áhított családot? A könyv ezer gondolatot és számtalan érzést vet fel bennünk, és az általa nyújtott keserédes élmény az olvasás után is fel fog bukkanni az emlékeinkben.
