2017.06.29. 09:23:04 13580 328

Genetikai szelekciót okozott a tej!
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Ma már közismert tény, hogy a tejfogyasztás a tejcukorbontó képesség hiányában kellemetlen tüneteket (felfúvódást, hasi görcsöket, hasmenést) okoz. A genetikusok szerint egykor minden ember laktózérzékeny volt, a kérdés, hogy az emberek tápcsatornája többségében miért is képes ma különösebb nehézség nélkül feldolgozni a nyers tejet.

Tejivás | Fotó: 123rf.com Inara Prusakova - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Tejivás | Fotó: 123rf.com Inara Prusakova

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb számának egyik cikkéből kiderül a válasz, illetve azt is megtudhatjuk, hogy a tej komoly befolyást gyakorolt Európa népeinek történelmére is.

A mai Törökország észak-nyugati részén, a Márvány-tenger környékén, már 8500 évvel ezelőtt a tejfogyasztás mindennapos volt. A Közel-Keleten háziasított szarvasmarha az első mezőgazdálkodó népcsoportokkal került be Európába. Tejzsír-maradványok kb. 7500 (±400) éves kerámiaedény-darabok (Békés megye és a mai Románia) területéről is előkerültek – olvassuk Varga László (Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar, Élelmiszer-tudományi Tanszék) tanulmányában, a több mint 60 éves múlttal rendelkező Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklapban.

A tejtermelő gazdálkodás bevezetése azért tekinthető hatalmas újításnak, mert az értékes állatállomány leölése nélkül, fenntartható módon szolgáltatott élelmet elődeinknek. Az évszaktól függetlenül rendelkezésre álló tej biztos táplálékforrást jelentett a tejcukrot emészteni képes egyének számára.

A laktózbontó képességgel élő emberi populáció elsősorban északon szaporodott el

Nem véletlen, hogy észak felé haladva egyre nőtt a tej szerepe az éhínség elleni védekezésben. A tejcukrot (laktózt) bontó laktáz enzim hiányában azonban az emberek nem tudták kellemetlen következmények (felfúvódás, hasi görcsök, hasmenés) nélkül elfogyasztani a tejet. Hamarosan rájöttek, hogy ebből a problémákat okozó, ámde értékes alapanyagból erjesztéses eljárással könnyebben emészthető élelmiszereket (sajtot, joghurtot, vajat és egyéb, csökkentett laktóztartalmú tejtermékeket) lehet előállítani, amelyek ráadásul jobban tárolhatóak és szállíthatók, mint a romlékony tej.

A tejtermelés és a tejfeldolgozás gyakorlata tehát még akkor alakult ki, amikor a felnőttkori tejcukorbontó képesség, az ún. laktázperzisztencia előfordulási gyakorisága elenyésző (gyakorlatilag nulla) volt.

A kutatások során bebizonyosodott: a tejhez való hozzáférés mindemellett olyan erős pozitív természetes szelekciós nyomást gyakorolt a laktázgénre, amely szinte példa nélküli az emberiség genetikájának történetében!

Skandináviában a –13.910 T allélt hordozó egyének csaknem 20%-kal életképesebb és termékenyebb utódokat hozhattak létre, mint a laktózbontó képességgel nem rendelkezők. Ha egy ilyen mértékű előny több száz generáción keresztül érvényesülni tudott, könnyen hozzásegíthette a kiinduló populációt akár egy egész kontinens birtokba vételéhez is.

A cikk szerzője szerint a laktázperzisztencia biológiai evolúciója, a tejtermelés, illetve a tejfeldolgozás kulturális evolúciója évezredeken keresztül egymással szoros kölcsönhatásban zajlott, ugyanis a laktózbontó képesség csak akkor jelentett szelekciós előnyt, ha a friss tej állandóan rendelkezésre állt, a másik oldalról pedig a laktázperzisztens egyének tejgazdálkodásból sokkal nagyobb hasznot húztak, mint a laktózintoleránsok.

A tej jelentősége tehát jóval nagyobb annál, mint ami a táplálkozásban jelenleg betöltött szerepéből gondolnánk, mert a tejtermelés és a tejfogyasztás óriási szerepet játszott az elmúlt 5-10 ezer év során az európai népek evolúciójában, genetikai összetételük alakulásában – olvasható az Élelmiszervizsgálati Közlemények hasábjain.

A nemzetközileg is jegyzett, egy hazai vizsgálólaboratórium szakemberei által szerkesztett és kiadott tudományos szaklap idei második számában olvashatunk még többek között az őszi búza ásványianyag-tartalmának értékeléséről, a növényi alapanyagok mikotoxin-tartalmának vizsgálatáról, az EU élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeréről és a Hungalimentaria 2017 konferenciáról, valamint az élelmiszerekben nem kívánatos átalakulási termékekről, a klórpropanolokról és a glicidol-észterekről.

Forrás: laboratorium.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Egy csepp esély – 50 éves a magyarországi újszülöttkori szűrés

Minden ezredik újszülöttet érinthet valamilyen ritka betegség, és ezek között csaknem 30 olyan van, amelynek korai felismerésére Magyarországon már 1975 óta működik országos szűrőprogram. Az elmúlt fél évszázadban a szűrőközpontokban – 2007 óta Budapesten a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján és a Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján – több mint 5,6 millió újszülött vérmintáját elemezték, és 3289 olyan gyermeket szűrtek ki, akiknél már az előtt megkezdhették a kezelést, hogy a betegség tünetet okozott volna.

Tavaszi szépségrutin hűvösebb napokra – így ápold bőröd májusban is

Májusi virágzás ide vagy oda, a tavasz nem mindig szól napsütésről és langyos szellőről. A hűvösebb, szelesebb napokon a bőrünk könnyen kiszáradhat, érzékennyé válhat, vagy épp zsírosodni kezdhet a fűtött terek, szél és hőmérséklet-ingadozás miatt. Épp ezért a tavaszi szépségrutin sem lehet egy az egyben a nyári előfutára – finomhangolásra van szükség.

Uzsonnára ajánljuk: lencsekrémes szendvics friss zöldségekkel

Az uzsonna az a napszak, amit hajlamosak vagyunk elhanyagolni – pedig egy jól megválasztott délutáni étkezés segíthet fenntartani az energiaszintet, elkerülni a túlevést vacsoránál, és hozzájárul a kiegyensúlyozott étrendhez. A következő recept egy tápláló, növényi fehérjében gazdag, mégis könnyen emészthető opció, amit gyorsan elkészíthetsz és szállítani is könnyű.