Évek óta halogatott dolgok, amikre végre van idő! - Használd ki az otthonlétet
Közel egy éve megnőtt az otthon töltött óráink száma, és, ha már kitanultuk a kenyérsütés csínját-bínját, elolvastuk az összes könyvet, megnéztük az összes sorozatot és végkép nem tudunk mit tenni, amíg újra el lehet járni… nos akkor elő az örökké halogatott teendőkkel!
Vannak dolgok, amiknek az ember nehezen áll neki, nem csak azért, mert nincs kedve, de mondjuk hosszabb egybefüggő időt vesz el a mindennapokból. Azt az időt, amit szabadidőnek nevezünk általában. Mivel még egy darabig úgy néz ki, hogy főleg otthon töltjük a szabadidőnket, ideje elővenni azokat a teendőket, amiket időhiányra hivatkozva napolunk el mindig.
Az a bizonyos mindenes fiók
Így van, közel minden háztartás rejt egy mindenes fiókot, dobozt, polcot, ahol évekig gyűlnek a „nincs helye” típusú odadobált dolgok. Elemek, tollak, elfeledett jegyzetek és gyakorlatilag bármi más. Borítsuk ki egy asztalra a tartalmát, válogassuk ki, ami már nem kell – vagy időközben lett helye, a maradékot pedig rendezzük kisebb tárolódobozokba. Ezáltal sokkal átláthatóbb és rendezettebb lesz a kupink. A mindenes alján összegyűlt apróból pedig a kocsimosás is simán kifutja…
E-mail szelektálás
Annyi minden érkezik már e-mailen, hogy kész csoda, ha valaki napi szinten rendet tud tartani a postafiókjában. Álljunk neki az elejétől, a kezdetektől törölni a fölösleges, aktualitását vesztett leveleket. Elképzelhető, hogy félbemaradt ügyek is szemünk elé kerülnek, amiket itt az ideje lezárni. Mivel a postafiókok kapacitása is véges (illetve bizonyos mennyiségű adat fölött már fizetős) igazán érdemes időt szorítanunk erre is. Csak neki állni nehéz, de jó lesz rendben tudni.
Fotók papíron és eszközökön
A fentiekhez hasonlóan szelektáljuk, rendezzük idő vagy esemény szerint a gépünkön tárolt fényképeket is. És ha ezzel megvagyunk, a legkedvesebbeket akár elő is hívathatjuk, albumba rendezve, köré vezetve, hogy ki-, hol-, mikor szerepel a képen. Egy fotóalbum a szívünkből közel álló képekből nem foglal nagy helyet a könyvespolcon, de még unokáinknak is olyan emlék lesz, amit jól eső érzéssel lapozhat át. A pendrive-ok, cd-k, dvd-k, meghibásodnak, eltűnnek, talán nem lesz mivel lejátszani őket pár tíz év múlva. De a papírkép „örök”.
