„Én is a kisöcsém…” - Kisebb testvéred van? Akkor ezeket Te is megérted!
Míg gyerkőc voltam, bevallom, meg voltam róla győződve, hogy sokkal jobban jártam volna, ha idősebb testvérem születik. Volt is köztünk konfliktus bőven az öcsémmel! Nagy valószínűséggel ő is jobban örült volna egy öcsinek vagy huginak.:-) Aztán persze felnőttünk, és rájöttünk: nem is rossz ez így, ahogy van. Sőt!:-)
Ha fiatalabb testvéred van, talán Neked sem ismeretlenek ezek a gondolatok.
Meglehet, lassan már nyugdíjas korba léptek, Neked mégis ő marad a Te kis édes, aranyos, imádnivaló kistestvéred.
Míg felnőtt korotokban szerveztek közös programokat, gyerekként nem nagyon szeretted, hogy Neked bizony mindig, mindenhova magaddal kellett vinned a kistesódat.
Bármit teszel, a „kistesód” mindig felnéz Rád – és Te ezzel pontosan tisztában is vagy.:-)
Jajj annak a nőnek/fiúnak, aki a Te kisöcséd/kishúgod közelébe megy szerelmetes szándékkal!:-) Mert bármennyire tökéletes is a testvéred választottja, Te biztos találsz majd benne valami kivetnivalót, és a véleményed nem is rejted véka alá. (Ha a tesód boldog, természetesen megbarátkozol a sógor/sógornő jelölttel, sőt, még az is lehet, hogy meg is kedveled!:-))
Bármennyi idősek is vagytok, mindig megvéded, óvod, vigyázol rá és szinte bármit megtennél a boldogságáért.
Míg Neked, mint idősebb testvérnek, sok mindenért meg kellett küzdened, addig a fiatalabbal sokkal lazábbak, engedékenyebbek voltak a szüleitek.
Valld be, néha előfordult Veletek is, hogy gyerekként a nyafogós „De miért?” kérdésére nemes egyszerűséggel csak annyit válaszoltál: „Mert én vagyok az idősebb!”.
És hányszor elcsattant ez visszafelé is!:-) Egy-egy vitás szituációban hányszor hallotta az ember: „Viselkedj rendesen, hiszen Te vagy az idősebb!”, „Legyen több eszed, Te vagy a nagyobb!”.
Érdekes, fájdalmas, de egyben boldog érzés észrevenni, hogy abból a minden lében kanál kiskölyökből milyen helyes pasi, illetve abból a pufók kislányból milyen csinos nő lett.
Forrás: miss.at
