2015.08.14. 16:00:00 7859 168

Egy sör belefér, főnök? - Kánikula a munkahelyen
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Az időjárás mindig hatással van az életünkre, de a legforróbb nyári napokban életkortól függetlenül mindenki az időjárásról beszél. Befolyásolja a szabadidőnket és a munkavégzésünket, különösen azok munkáját, akik a szabadban tevékenykednek. Részükre nyújt jogi iránymutatást ez a cikk.

Sör az ebédszünetben - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Sör az ebédszünetben

A munkavállalókat többféle kedvezmény illeti meg a hőmérséklet növekedésével. Nem lehet általánosságokat megállapítani, a kedvezmények köre függ a munka nehézségétől és a hőmérséklettől. Néhány esetkört azonban kifejezetten érdemes megjegyezni. A hőmérséklet megállapítása során az úgynevezett „műszak átlaghőmérséklete” számít. Amennyiben ez 24°C-nél magasabb, igény szerint, de legalább félóránként, ásványvizet vagy csapvizet kell a dolgozóknak adni, amihez a pohár biztosítása is kötelező. A folyadékveszteség pótlására ízesített alkoholmentes italt is felkínálhatnak a munkáltató, ennek cukortartalmára is van vonatkozó előírás, ami a súlyszázalék maximum 4 %-a lehet, kivéve, ha mesterséges édesítőszerrel ízesítették.

Az irányadó rendelkezések alapján tehát hivatalosan sem egy jéghideg sör, sem egy gyöngyöző kisfröccs nem minősülhet védőitalnak. Ha valaki mégis ezt fogyasztja munkaideje során, ezt akkor sem lehet védőitalnak tekinteni. Előbbieknek egy esetleges jogvita során lehet jelentősége. Ha valakinek kizárja a munkaszerződése vagy munkaköri leírása az alkohol fogyasztását, az ne fogyasszon még kánikulában sem, vagy kifejezetten engedélyeztesse a felettessel (lehetőleg írásban). Ha nincs ilyen jellegű kizárás, akkor is célszerű előre tisztázni és engedélyeztetni a fogyasztást. Jobb elébe menni a problémának, nehogy valakinek később ebből fakadjon nézeteltérése a munkáltatójával.

Nem elsősorban jogi, hanem egészségügyi megfontolásokból érdemes betartani azt a szabályt, hogy a munkavállaló 38°C fok testhőmérséklet felett nem végezhet munkát. A pihenőidő tartama is változhat az irányadó rendelet alapján. Azok, akik nehéz fizikai munkát végeznek és a műszak átlaghőmérséklete 31°C foknál magasabb, óránként 45 perc pihenőidőt kell biztosítani. Ennél alacsonyabb hőmérséklet esetén alacsonyabb az óránként kiadható pihenőidő mértéke. A pihenő idejére kifejezetten árnyékos vagy zárt helységet kell biztosítani a munkavállaló számára. Lehetőség szerint, a munkavégzés során is árnyékkal, sátorral kell ellátni a munkavégzés helyét. A visszatükröződő felületeket (jellemzően üveg és fémfelületek) is takarni szükséges, amennyiben ez megoldható.

Maga a munkavédelem jogi háttere meglehetősen terjedelmes, azt teljes terjedelmében áttekinteni lehetetlen és talán felesleges is. Természetesen nem életszerű, hogy a hőmérsékletet folyamatosan mérje a munkavállaló. Ugyanakkor érdemes jelezni a felettesnek egy tikkasztó nyári napon a pihenőidő kiadásának újra gondolását, pihenőhelyek kialakítását vagy védőital beszerzését. Hosszútávon a munkáltató érdeke is az, hogy ne betegállományban legyen napszúrás miatt a beosztottja, hanem dolgozzon. Ellenállás esetén érdemes ezzel érvelni, a munkafelügyeleti szervek bírságairól már nem is beszélve…

Forrás: D.A.S

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Lányok Napja - Idén is várják a pályaválasztás előtt álló fiatalokat

Április 25-én rendezi meg a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) a Lányok Napja elnevezésű programot, amelyre immáron 13. alkalommal várják a tudományok, a technológia és az informatika világa iránt érdeklődő fiatalokat.

Megéri-e beépíteni a tetőteret?

Egy korszerű elvárásoknak minden szempontból megfelelő, komfortos padlástér kialakítása sokak számára kívánatos megoldásnak bizonyul. A kialakítás igényét illetően több cél lehet a mozgatórugó. Ugyanakkor az akadályozó tényezőkkel is szembe kell nézni, optimális esetben még a szakemberrel való szerződéskötést megelőző szakaszokban, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések.

Mutatjuk, mely országokba költözik a legtöbb magyar ember

Az egyik legnépszerűbb globális adatplatform, a Statista kimutatásai szerint az elmúlt évben a külföldre költözés főbb motivációi a jobb munkahely találása, a partner országában való új élet kezdése, valamint a továbbtanulási célok voltak. Mindezek mellett ugyanakkor kulcsszerepet játszott a célországtól remélt jobb életminőség, a személyes kihívások és komfortzóna feszegetések, a kaland- és felfedezésvágy. Sokakat pedig a klasszikus tiszta lappal kezdés vágya terelt egy idegen országba, emellett akadtak olyanok is, akik a nyugdíjas éveiket kívánták egy régen kiszemelt helyen tölteni. De vajon milyen szándékok állnak a magyar emberek külföldre költözésének hátterében?