„Cukormentes”, „csökkentett zsírtartalmú” és társaik — miért nem feltétlenül egészségesek?
A csomagoláson feltüntetett kedvező tápérték-információk fontos szempontot jelenthetnek az élelmiszerek kiválasztásakor, de egy nagyszabású amerikai kutatás szerint önmagukban nem adnak teljes képet a termék tápanyag-összetételéről.
„Magas fehérjetartalmú”, „kevesebb cukrot tartalmaz”, „csökkentett zsírtartalmú” — az élelmiszerek kiválasztásakor a fogyasztók gyakran hagyatkoznak a csomagoláson feltüntetett információkra. A Cornell University kutatói – Miguel Gómez és Pei Zhou – vezetésével végzett új kutatás szerint azonban a tápanyagokra vonatkozó állításokat érdemes fenntartással kezelni. Az elmúlt 10 évben az Egyesült Államokban forgalomba hozott csaknem 150.000 élelmiszer- és italtermék vizsgálata azt mutatta, hogy az olyan állítások, mint a „cukormentes”, a „csökkentett zsírtartalmú” vagy az „alacsony kalóriatartalmú”, valóban megfelelnek a termék összetételének, de ez nem jelenti azt, hogy a termék teljes tápanyagprofilja is kedvezőbb. Egy kedvezőtlen összetevő mennyiségének csökkentését ugyanis esetenként egy másik, szintén kedvezőtlen összetevő nagyobb mennyiségével ellensúlyozzák.
A kutatók a brit élelmiszerbiztonsági hatóság (FSA) által kidolgozott tápanyagprofil-modellt (Nutrient Profiling Model) alkalmazták, amely a termékek teljes tápanyag-összetételét együttesen értékeli. A modell többek között a cukor, a nátrium, a telített zsírsavak és a kalóriák mennyiségét, valamint a rost- és fehérjetartalmat veszi figyelembe. A szilárd élelmiszerek esetében a „csökkentett cukortartalmú” típusú állításokkal ellátott termékek tápanyagprofilja általában valamivel kedvezőbb volt, mint az ilyen állítások nélküli termékeké. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a termékek tényleg egészségesek, mivel közülük soknak a cukortartalma így is meghaladta a modellben meghatározott küszöbértékeket. A kutatók szerint tehát az ilyen állítások önmagukban nem adnak teljes képet a termék tápanyagprofiljáról, ezért a teljes tápértékjelölés figyelembevétele szükséges — írja az Ökotest.
Fontos megjegyeznünk, hogy az amerikai kutatásban vizsgált állítások és az Európai Unióban alkalmazható tápérték-állítások nem teljesen azonosak. Az EU-ban csak jogszabályban meghatározott tápérték-állítások használhatók, az azokhoz előírt feltételek teljesülése esetén. A kutatás fő megállapítása ugyanakkor az európai fogyasztók számára is releváns: egy adott tápanyagra vonatkozó kedvező állítás önmagában nem jellemzi a termék teljes tápanyag-összetételét.
Forrás: Nébih
