2021.08.13. 11:37:49 7316 190

Az orangutánok saját maguktól jönnek rá, hogyan kell "kalapáccsal" feltörni a dióféléket
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Az orangutánok nem ellesik egymástól, hanem saját maguk jönnek rá, hogyan tudják a természetből vett "kalapáccsal" feltörni a dióféléket - állapították meg német kutatók.

Orángután - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Orángután

A diófélék valamilyen tárggyal való feltörése az egyik legösszetettebb eszközhasználati magatartásforma az állatvilágban. A vadonban eddig csupán a csimpánzoknál, a csuklyás majmoknál és a makákóknál figyelték meg a gyakorlatot.

A Tübingeni Egyetem szakemberei azt vizsgálták, hogy más főemlősök, például az orangutánok is valamilyen eszközzel törik-e fel a magokat és ha igen, akkor az állatok miként sajátítják el ezt a képességet - olvasható az egyetem honlapján lévő közleményben. "Az emberfélék között a csimpánzok után az orangutánok rendelkeznek a második legkiterjedtebb eszközhasználati repertoárral" - mondta Claudio Tennie, az American Journal of Primatology című folyóiratban publikált tanulmány egyik szerzője.

A kutatók keményhéjú magokat, kalapácsként használható faágakat és egy üllőként használható fadarabot adtak a Lipcsei Állatkert négy orangutánjának, amelyek korábban nem találkoztak a szóban forgó magatartásformával.

Az egyik állat eleinte az üllőnek szánt fadarabot használta kalapácsként. A későbbi vizsgálatokkor az üllőt a talajhoz rögzítették, és az állat spontán módon a faágakat használta kalapácsként a magok feltöréséhez. A három másik idősebb orangután ezzel szemben kézzel vagy foggal próbálkozott. "A három másik nagyobb állat a magok rágásával érte el a célját" - írták a szakemberek. A kutatók egy korábbi, a Zürichi Állatkertben végzett, ám végül kiadatlan hasonló tanulmány eredményeit is elemezték.

A két helyszínen vizsgált összesen 12 állatból négy - egy Lipcsében, három Zürichben -, spontán módon kezdte el feltörni a magokat a fakalapácsokkal. "Az orangutánok tehát maguktól képesek kialakítani ezt az összetett magatartásformát kizárólag egyéni tanulás révén" - mondta Elisa Bandini, a tanulmány másik szerzője. A szakemberek szerint az eszközökkel történő diótörés - legalábbis az orangutánoknál - nem olyan magatartásforma, amely nemzedékről nemzedékre átadódik, nincs szükség hozzá modellre.

Forrás: MTI

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A tartós hideg veszélyesebb a szívre, mint a hőség

A szélsőséges hőmérsékletek, különösen a tartós hideg mérhetően növelik a kórházon kívüli szívmegállások kockázatát - derül ki egy friss magyar elemzésből. A Semmelweis Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Pannon Egyetem és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) közös kutatása szerint a hőség gyorsan és rövid ideig hat, a tartós hideg viszont több szívmegállást okoz, hosszabb idő alatt.

A napszakok tudománya – mikor működik legjobban az agy

Az agy nem egyenletesen teljesít egész nap; biológiai ritmusaink, hormonjaink és idegrendszeri működésünk befolyásolják, mikor vagyunk a legélesebbek, a legproduktívabbak vagy éppen a legpihentebbek. A napszakok tudománya segít megérteni, hogyan időzítsük a feladatainkat, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki az agyunkból, és mikor érdemes lassítani, pihenni.

Az ember és a mesterséges intelligencia kapcsolata – barát vagy kihívás?

A mesterséges intelligencia néhány év alatt észrevétlenül költözött be a mindennapjainkba. Ott van a telefonunkban, amikor útvonalat tervezünk, a zsebünkben, amikor ajánlásokat kapunk, és az otthonunkban, amikor egy eszköz válaszol a kérdéseinkre. Miközben egyre természetesebb része az életünknek, egyre több kérdést is felvet: vajon partnerként tekinthetünk rá, vagy inkább kihívásként kell kezelni?