2018.03.02. 16:13:10 15164 418

Az ivóvízben lévő nitrát növeli a kolorektális rák kockázatát
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Az ivóvízben lévő nitrát növeli a kolorektális daganatok (vastag- és végbélrák) kockázatát - állapították meg a dániai Aarhusi Egyetem kutatói a témában végzett eddigi legnagyobb és legrészletesebb tanulmány keretében, kimutatva, hogy az ivóvízben jelenleg elfogadott nitrát mennyiségnél jóval alacsonyabb érték esetén is fennáll a kockázat.

Ivóvíz - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Ivóvíz

Az elsősorban mezőgazdasági termelésből származó nitrát jelenléte a talajvízben és az ivóvízben nem csupán környezetvédelmi szempontból aggályos immár évtizedek óta, hanem régóta él a gyanú, hogy fokozza a rák kockázatát is - olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.

Az International Journal of Cancer című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői 2,7 millió dán állampolgár egészségi állapotát követték figyelemmel 1978 és 2011 között. A szakemberek több mint 200 ezer ivóvízminta elemzésével megnézték, hogy az alanyok mennyi nitrátnak voltak kitéve a lakóhelyükön, majd ezt az adatot összevetették a Dániában diagnosztizált rákos megbetegedésekkel.

"Évente nagyjából ötezer dán embernél állapítanak meg kolorektális rákot, amelynek hátterében számos ok állhat. Tanulmányunk szerint az ivóvízben lévő nitrát lehet ezek közül az egyik" - mondta Jörg Schullehner, az Aarhusi Egyetem közegészségügyi intézetének doktorandusza.

Hozzátette: "a tanulmányukban a legmagasabb nitráttartalmú - literenként több mint 9,3 milligramm - ivóvizet fogyasztók körében 15 százalékkal magasabb volt a kolorektális rák kockázata, mint azoknál, akik a legalacsonyabb nitráttartalmú - literenként kevesebb mint 1,3 milligramm - ivóvizet itták.

Az ivóvízben jelenleg elfogadott nitrát mennyiség 50 milligramm literenként, ám a kolorektális rák fokozott kockázata már literenként 4 milligrammnyi nitrát esetén is szemmel látható volt.

Dániában és az Európai Unió többi országában a vízminőségre vonatkozó előírások eleget tesznek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak, amelyek az úgynevezett kék csecsemő (blue baby) szindróma eseteinek megakadályozását szolgálják.

A mostani tanulmány megerősítette a kutatók gyanúját, miszerint a nitrát fokozza a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát, amely a jelek szerint tovább növekszik, ha a nitrát rákkeltő nitrozo-vegyületekké - nitrózaminokká - alakul át a szervezetben.

"A tanulmányunk konklúziója egybecseng több másik nemzetközi kutatás eredményeivel, ami azt jelzi, hogy a ivóvíz megengedett nitrát mennyiségére vonatkozó előírásokat módosítani kell az egészségre gyakorolt krónikus, és nem csupán a kék csecsemő szindrómához hasonló akut hatások kivédése érdekében" - húzta alá Torben Sigsgaard, az egyetem professzora.

Kutatások szerint az elmúlt évtizedekben csökkent a Dániában élő emberek többségét ellátó vízművekben a nitrátkoncentráció. A szakemberek szerint manapság elsősorban a magánkézben lévő, kisebb ivóvízforrásokat érinti a probléma.

A kolorektális rák Dániában az egyik, míg globálisan nézve a harmadik leggyakoribb ráktípus.

Forrás: MTI

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Viszket, hámlik, pirosodik: mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az ekcéma görög eredetű szó, amely hólyagos bőrelváltozásokat jelöl. Orvosi szempontból bőrgyulladásként vagy dermatitisként is emlegetik, és gyakran egyfajta túlérzékenységi reakcióként jelentkezik. Az allergiás bőrtünetek hátterében olyan gyakran használt termékek állnak, mint a parfüm, testápoló, dezodor, körömlakk vagy egyes gyógyszerek. A nikkel, amely sok bizsuban megtalálható, szintén sűrűn bizonyul kiváltó oknak – a becslések szerint minden tizedik nő érzékeny rá. Mit érdemes még tudnunk az ekcémáról?

Ízes élet vagy egészségügyi kockázat? A só kettős arca

A hosszú történelmi múlttal rendelkező sót élelmiszer tartósítás és ételízesítés céljából már régóta használják. A 40 százalék nátrium, 60 százalék kloridot tartalmazó alapvető étrendbeli nátriumforrásként szolgáló só (NaCl) néhány változatát – így az asztali sót is– különféle kémiai elemekkel, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal dúsítanak, mint a jód, vas és a folsav. A test alapvető funkcióihoz nélkülözhetetlen a nátrium megléte, mellyel biztosítani tudja az idegrendszeri egészséget, a megfelelő izomműködést, valamint a tápanyag-felszívódást.