Az EP támogatja a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását
Megszavazta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokról szóló javaslatot szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése; betiltanák azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők.
A strasbourgi ülésen hatalmas többséggel, 571:53 arányban elfogadott határozat alapján 2021-től betiltanák többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, amelyeket kizárólag fenntartható anyagokból lenne szabad készíteni.
A képviselők az Európai Bizottság eredeti javaslataiban szereplő termékek listájához hozzáadták az "oxidatív biológiai úton lebomló műanyagokból készült" árukat, például zacskókat, illetve az expandált polisztirolból készült étel-és italhordókat.
Emellett a tagországoknak legkevesebb 25 százalékkal csökkenteniük kellene 2025-ig azon egyszer használatos műanyag termékek használatát, amelyeknél egyelőre nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák. Ilyenek például a szendvicsek, gyümölcsök, zöldségek és sütemények csomagolására használt dobozok.
A másfajta műanyagokat, például az italpalackokat külön kell gyűjteni, és 2025-re 90 százalékban újra kell hasznosítani.
Az EP előírná, hogy a dohánytermékekből származó szemetet 2025-ig felére, 2030-ra pedig 80 százalékkal kell csökkenteni. Rámutattak ennek kapcsán arra is, hogy a cigarettacsikk a második leggyakrabban eldobott, egyszer használatos műanyagszemét, és egyetlen darab 500-1000 liter vizet tud beszennyezni.
A tagállamoknak a hátrahagyott vagy elvesztett halászati eszközök összegyűjtéséről is gondoskodniuk kellene: 2025-re legalább a felüket be kellene gyűjteni, a 15 százalékukat pedig újra fel kellene dolgozni.
A dohányiparnak, illetve a műanyag halászeszközök gyártóinak a jövőben viselniük kell ezen hulladékok begyűjtésének, elszállításának és kezelésének költségeit.
Az EP-nek az elfogadott dokumentumban foglaltak képezik majd az álláspontját az intézményközi egyeztetéseken, amelyek akkor kezdődhetnek meg, amikor a tagállamok kormányainak tanácsa is kialakítja a véleményét a kérdésben. A végső jogszabály ezeken a tárgyalásokon fog formát ölteni.
Hölvényi György kereszténydemokrata képviselő fontos lépésnek nevezte ezen javaslatot, ugyanakkor aláhúzta, hogy "a döntések nem rugaszkodhatnak el a valóságtól, máskülönben minden határozat csak politikai vágypropaganda marad".
Mint közölte, a Fidesz-KDNP delegációja a jelentés számos pontját támogatta, a végszavazáson azonban tartózkodott. Ezt azzal magyarázta, hogy az uniós irányelvek előírásainak megfelelően Magyarországon kötelezővé vált a szelektív hulladékgyűjtés, de az új rendszer bevezetésével a beszerzett eszközök jó része feleslegessé válna, így nem lennének tarthatók a projektekhez tartozó tervszámok, ez pedig akár 140 milliárd forint uniós támogatás visszafizetését is maga után vonhatná.
"A következő hetekben induló intézményközi tárgyalásokon újra lehetőség lesz a reális magyar álláspont hangsúlyozására" - mondta.
Szanyi Tibor MSZP-s képviselő leszögezte, hogy az eldobható műanyagok kora lejárt, a fém, fa vagy üveg alapú helyettesítő eszközök tökéletes alternatív megoldást jelentenek.
Hozzátette: a tiltás és csökkentés mellett olyan átfogó stratégiára is szükség van, amely az újrahasznosítható termékek fejlesztésével foglalkozik.
Javaslatával az Európai Bizottság a tíz legelterjedtebb egyszer használatos műanyag termékre, valamint az elvesztett vagy szándékosan otthagyott halászeszközökre kívánt összpontosítani, ugyanis ezek együttesen felelősek a tengeri hulladék 70 százalékáért Európában.
Szakemberek szerint a tengerekben lévő szemét 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki. A mikroműanyagok a tüdőbe, az ételekbe is bejutnak, élettani hatásuk egyelőre ismeretlen.
Forrás: MTI