Aki babát szeretne, hagyjon fel az aggódással! - Meddőség és szorongás
A meddőség orvosi és társadalmi megfigyelések szerint gyakran társul krónikus stresszállapothoz, amely szorongással összefüggő és depressziós tünetekben is megnyilvánulhat. Egy néhány éve hazánkban lefolytatott vizsgálat célja a termékenységi problémákkal és anélkül élő nők pszichológiai állapotának felmérése volt, valamint a meddőségben szenvedő nők szorongásos és depressziós tüneteinek feltárása.
134 terméketlen és 91 termékeny nő részvételével végezték el a felmérést. (A krónikus betegeket kizárták a vizsgálatból.) A kutatók interjúkat is készítettek egyéb stresszforrások jelenlétéről és mértékéről. A kutatás egy időben próbálta figyelembe venni a biológiai, pszichológiai és társadalmi folyamatok összetett kölcsönhatásait:
A szociális környezet, különösen a partner támogatása járulhat hozzá a terméketlen nők stresszének csökkenéséhez. Ezzel szemben maga a meddőség károsan befolyásolhatja a kapcsolatok minőségét: szexuális elégedettség hiányához vagy kapcsolatválsághoz vezethet. A szexuális önértékelés, valamint a szexuális kapcsolat megtervezésére nehezedő nyomást azonban a magyar nők zavaróbbnak tekintik, mint a partnerükkel a meddőségről folytatott kommunikáció problémáját. A társadalmi nyomás – családmodell - is súlyosbíthatják a meddőség pszichológiai következményeit. A terméketlen nők depressziós tüneteit az anyjukhoz köthető kapcsolati stressz tovább fokozta.
A biológiai tényezők egyike a nők életkora, amely nemcsak a terhesség megtervezése és a fogamzás közötti időt befolyásolja, hanem a gyermek egészséges fejlődését és normális születését is, ezért az előrehaladott életkor kiemelkedő stresszfaktorrá válhat. A terméketlen nők fiatalabbak voltak a felméréskor – azonban már idősebbek voltak, mint a termékeny nők az első szülésükkor -, de szignifikánsan rosszabb pszichés jólétet mutattak azoknál, akik már anyák voltak.
A megélhetés miatti aggodalom (pl. munkanélküliség) szintén hat a pszichológiai jólétre, ezen keresztül pedig a termékenységre. Érdekes, hogy a fővárosban élők aránya magasabb volt a termékeny nők körében, viszont a nagyobb jövedelem gyakrabban fordult elő a terméketlen csoportban. Megállapították, hogy azok a nők mutatnak depresszívebb tüneteket a terméketlen csoportból, akiken már végeztek eredménytelen termékenységi kezelést. A termékenységi kezelések lelki egészségre gyakorolt hatása lehet a legerősebb depressziós tünet, valószínűleg a megnövekedett tehetetlenségérzet miatt.
A terméketlen nők depressziós és szorongással összefüggő tünetei erőteljesebbek voltak, mint a termékeny nőknél megfigyeltek. Emiatt arra ösztönöznék a családalapítás előtt álló nőket, hogy enyhítsék az őket ért stressz szintjét – szükség szerint pszichoszociális beavatkozások révén.
