2019.11.29. 16:42:59 9864 276

A rossz élmények feldolgozásában kulcsfontosságú sejteket fedeztek fel az MTA-n
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában.

Az agy számítógépben - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Az agy számítógépben

A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak cikkében a Science című tudományos folyóiratban jelent meg csütörtökön - közölte a kutatóintézet pénteken az MTI-vel.

A kutatók különféle molekuláris jelölési módszerekkel követték, hogy mely idegsejtek nyúlványai (axonjai) közvetítik a negatív tapasztalatok információit az agyi feldolgozás során. A nyomok az agytörzs egy korábban még nem ismert serkentő sejtcsoportjához vezettek.

A sejtcsoport különlegessége, hogy rengeteg bemenetet kap a negatív tapasztalatokat közvetítő érzékszervi központoktól, az idegsejtek kimenő nyúlványai pedig éppen a negatív tapasztalatokat feldolgozó agyterületeket érik el. Ettől még lehet több ilyen központ is, azonban a kutatók élő egerek vizsgálatával kimutatták, hogy ezeknek a sejtcsoportnak az aktiválása éppen azokat a reakciókat - agresszív vagy depresszív, szorongó viselkedés - váltották ki, amelyeket a teljes rendszer aktiválásától elvárnánk. Gátlása pedig meggátolta a negatív élmények megtanulását.

A felfedezésre a gyógyszerkutatóknak is érdemes lehet odafigyelniük. A kísérletek egereken zajlottak ugyan, de alapvető funkciókról, valamint az agy evolúciósan igen ősi területéről, az agytörzsről van szó, így minden remény megvan arra, hogy ez a rendszer az emberi agyban is hasonlóan működik - írták.

Mivel ennek a sejtcsoportnak a tagjai helyzetük mellett genetikai jellemzőikben is hasonlítanak egymásra, ez lehetőséget ad olyan gyógymódok kifejlesztésére, amelyek kifejezetten ezekre a sejtekre hatnak. A negatív tapasztalatok feldolgozásának hibás működése számos hangulatzavar forrása, így a szóban forgó sejtek működésének szelektív befolyásolásával esély nyílhat a kezelésükre, és talán a népbetegségnek számító depresszió új terápiás módszereinek kidolgozására is.

Forrás: MTI

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A nyári FOMO jelenség - Amikor úgy érezzük, mindenki jobban szórakozik nálunk

A nyár a kikapcsolódás, a szabadság és a közös élmények időszaka – legalábbis ezt sugallják a közösségi média felületei. Egymást érik a naplementés fotók, a tengerparti szelfik, a fesztiválos videók, a grillpartik és a tökéletesnek tűnő családi nyaralások. Miközben görgetjük a képeket, könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy a saját hétköznapjaink hirtelen unalmasnak vagy kevésbé izgalmasnak tűnnek. Mintha mindenki más folyamatosan élményeket gyűjtene, csak mi maradnánk ki valamiből.

A nyári bioritmus változása – Miért ébredünk másképp nyáron?

Nyáron sokan tapasztalják, hogy valami megváltozik bennük. Reggel könnyebben nyílik ki a szemünk, kevésbé érezzük nehéznek a felkelést, és napközben is más ritmusban működünk. Mintha a szervezetünk alkalmazkodna a nyárhoz: a hosszabb nappalokhoz, a több fényhez és a természet lassan változó üteméhez. Ugyanakkor nem mindenki éli meg ezt pozitívan. Vannak, akik energikusabbnak érzik magukat, míg mások nehezebben alszanak el, fáradtabbak vagy nyugtalanabbak lesznek a nagy melegben.

Nem elég sétálni és súlyzózni az erős csontokért – a foci és a kézilabda többet segíthet

A csontok egészsége szempontjából elsősorban nem az számít, mennyit sportolunk, hanem az, hogy mennyire mozgunk intenzíven – erre a következtetésre jutottak a Semmelweis Egyetem kutatói. A Sports Medicine – Open folyóiratban megjelent elemzésük szerint a csontképződést leginkább azok a mozgásformák serkentették, amelyek robbanékony mozdulatokat, gyors irányváltásokat és fordulásokat igényelnek. Az eredmények hozzájárulhatnak a csontok egészségét megőrző és a csontritkulást megelőző mozgásprogramok hatékonyabb kialakításához.