2019.02.22. 11:02:32 13717 365

A magas fehérjetartalmú étrendet egészségtelennek találta egy új tanulmány
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Ausztrál kutatók megfejthették, miért rövidíti meg az életet a magas fehérjetartalmú étrend. Eredményeik azt is alátámasztják, hogy a szénhidrátok nem feltétlenül kerülendők, ahogy sokan állítják.

Fehérje fajták - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Fehérje fajták

A kutatók gilisztákon és esetmuslicákon vizsgálták, hogyan befolyásolja az étrend a fehérjék sejten belüli előállítását.

"Az régóta ismert, hogy a túl sok étel - különösen a fehérjék - fogyasztása megrövidíti az életet. Kutatócsoportunk kimutatta, hogy a magasabb fehérjebevitel felgyorsítja a sejteken belüli proteinszintézist. Minél gyorsabb a folyamat, annál több hiba történik" - közölte Christopher Proud, a South Australian Health & Medical Research Institute (SAHMRI) kutatóintézet táplálkozástudományi és anyagcsere-kutatója, a Current Biology című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány vezető szerzője.

"Olyan ez, mint a mindennapi tevékenységeink, például az autóvezetés, minél gyorsabban hajt valaki, annál valószínűbb, hogy hibázni fog. A hibás fehérjék sejten belüli felhalmozódása káros az egészségre és megrövidíti az életet" - magyarázta.

A kutatás alátámasztotta az alacsony fehérje- és magas szénhidráttartalmú étrend és a hosszabb, egészségesebb élet - és mindenekelőtt az agy egészsége - közötti összefüggést.

"A szénhidrátokról elég sok rosszat írnak, különösen ha a fogyásról van szó, de a kulcs az egyensúly és a jó és rossz szénhidrátok közötti különbség ismerete" - mondta Proud.

A magas rosttartalmú szénhidrátok, vagyis gyümölcsök, zöldségek és feldolgozatlan gabonafélék, magvak fogyasztása a legegészségesebb, ez jellemző az úgynevezett mediterrán étrendre is, melynek összefüggését a hosszú élettel már alaposan bizonyították a professzor szerint.

"A giliszták és ecetmuslicák vizsgálatával felfedezett összefüggés az emberre is áll, tehát kevesebb fehérje fogyasztásával elősegíthető a hosszabb emberi élet" - mutatott rá Proud.

Forrás: MTI

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A nyári FOMO jelenség - Amikor úgy érezzük, mindenki jobban szórakozik nálunk

A nyár a kikapcsolódás, a szabadság és a közös élmények időszaka – legalábbis ezt sugallják a közösségi média felületei. Egymást érik a naplementés fotók, a tengerparti szelfik, a fesztiválos videók, a grillpartik és a tökéletesnek tűnő családi nyaralások. Miközben görgetjük a képeket, könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy a saját hétköznapjaink hirtelen unalmasnak vagy kevésbé izgalmasnak tűnnek. Mintha mindenki más folyamatosan élményeket gyűjtene, csak mi maradnánk ki valamiből.

A nyári bioritmus változása – Miért ébredünk másképp nyáron?

Nyáron sokan tapasztalják, hogy valami megváltozik bennük. Reggel könnyebben nyílik ki a szemünk, kevésbé érezzük nehéznek a felkelést, és napközben is más ritmusban működünk. Mintha a szervezetünk alkalmazkodna a nyárhoz: a hosszabb nappalokhoz, a több fényhez és a természet lassan változó üteméhez. Ugyanakkor nem mindenki éli meg ezt pozitívan. Vannak, akik energikusabbnak érzik magukat, míg mások nehezebben alszanak el, fáradtabbak vagy nyugtalanabbak lesznek a nagy melegben.

Nem elég sétálni és súlyzózni az erős csontokért – a foci és a kézilabda többet segíthet

A csontok egészsége szempontjából elsősorban nem az számít, mennyit sportolunk, hanem az, hogy mennyire mozgunk intenzíven – erre a következtetésre jutottak a Semmelweis Egyetem kutatói. A Sports Medicine – Open folyóiratban megjelent elemzésük szerint a csontképződést leginkább azok a mozgásformák serkentették, amelyek robbanékony mozdulatokat, gyors irányváltásokat és fordulásokat igényelnek. Az eredmények hozzájárulhatnak a csontok egészségét megőrző és a csontritkulást megelőző mozgásprogramok hatékonyabb kialakításához.