A Hold napja - A nők és a férfiak kapcsolata a Holddal
1969. július 20-án történt, hogy az első ember a Holdra lépett, ezért ezt a dátumot választották a Hold ünnep napjává. A Hold általános vélekedés szerint egy a Földünk őskorában történő ütközés során keletkezett törmelékből alakult ki nagyjából 100 év alatt. A Hold hatásai számos ponton bekapcsolódnak életünkbe, amelyek többségének nem is vagyunk tudatában.
Ilyen terület például az alvás, mivel most már kutatások is bizonyítják, hogy a holdfázisok módosíthatják az emberek alvásminőségét és alvásszerkezetét is. A nők teljes alvásideje és a REM szakaszban történő alvás telihold környékén csökken, míg a férfiaké pont ellenkezőleg nőtt.
A Hold és a férfiak
A férfiak életére nézve a Hold inkább gyakorlati oldalon játszik szerepet. Égboltunk legfényesebb éjszakai égiteste a csillagászat és a tájékozódás – főként a tengerjárás - kapcsán volt fontos az erősebbik nemnek. A férfiak életét és gondolkodását mindig is inkább a (birtokló) Naphoz társították. Az Univerzum felfedezésének részeként azonban a mai napig érdekes téma az urak számára is a Hold.
Az űrkutatás fejlődésével Holdunkra más szemmel kezdtünk nézni. Gondoljunk csak bele, hogy az árapály jelenségét lehetővé tevő Holdunk felszínén 2015-ben növénytermesztési kísérletet tervez a NASA!
Viszont a nőkhöz ez az égitest sokkal szorosabban kapcsolódik, mint egy jövőbeli konyhakert.
A Hold és a nők
Elég csak korábbi ábrázolásokat megnéznünk, hogy felfedezhessük, az emberiség történetében a nők mindig is kapcsolatban álltak a Holddal. Folyamatosan váltakozó fázisai, mégis megújuló ciklusai nem csupán a kezdetleges időmérésnek adtak alapot, de az anyaméh “időszámítását” is alakította: A menstruációs ciklus egybeesik a Hold 28 napos ciklikusságával. Az ókorban nagy valószínűséggel minden nő újhold alatt menstuált, míg telihold alatt ovuláltak, a mesterséges fény azonban ennyira megzavarta a természetes biológiai ritmust, hogy a Hold hatása mára elhalványult.
Nem hiába alakult ki az önmagát megújító Holdistennő(k) eszményképe és az a rengeteg ősi rítus, amiknek csak töredékét tudták teljesen feltérképezni. Az Újhold jelképezi telet, a növekedést, az ezt követő félhold pedig a tavaszt és az ifjú lányokat, míg a teliholdhoz a gyümölcsöző nyarat és az anyaságot társították. A fogyó Hold az őszt és a hatalom középpontjában álló bölcs asszonyokat szimbolizálja.
Érdekes tény, hogy a nők irányította társadalmakban sem törekedtek arra, hogy abszolút hatalmukban tartsák a férfiakat, a hangsúly a kötődésen volt.
A nyugati kultúrákban sajnálatos módon nem fordítunk elég figyelmet arra, hogy érzelmeinket és testi változásainkat összefüggésbe hozzuk a Hold fázisaival, pedig a természetes folyamatokkal összhangban élve sikeresebben tudnánk irányítani az életünket.
Forrás: www.szerkeszto.gportal.hu, www.deemagclinic.com
