2015.01.18. 19:05:27 6255 28

A francba is, káromkodni jó! - állítja egy kutatás
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A dailymail.co.uk tudósítása szerint a káromkodás igazából egy kreatív és érzelmes nyelvezet, ami van, hogy jót tesz nekünk. Ám, ez nem feltétlenül igaz azok esetében, akik már-már kötőszóként használják ezeket a szavakat: a gyakoriság ebben az esetben nem egyenesen arányos a hasznossággal.

Káromkodás - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Káromkodás

A káromkodás gyakorlatilag egy teljesen ártalmatlan érzelmi megnyilvánulás, ami valószínűleg a jobb kint, mint bent elgondolás alapján működik. A Staffordshire-i Keele University pszichológusai évekig vizsgálták a miért káromkodunk kérdéskört, és, hogy mi történik ilyenkor az agyban. A tudósok szerint a káromkodás sokkal bonyolultabb, mint ahogy elsőre tűnik és egyáltalán nem tekinthető gorombaságnak vagy tanulatlanságnak.

A kutatók szerint sokkal több tabunak minősülő szót használunk, amikor nagyobb érzelmi töltettel rendelkezünk. A káromkodás hatására erősebbnek, kitartóbbnak érezhetjük magunkat. Azt is megfigyelték, hogy egyes szavak kiejtése kevésbé gyakori, de amikor használják, sokkal nagyobb hatást érnek el vele. Tehát minél durvább egy szó, annál erősebb és hatékonyabb.

A káromkodás csökkentheti a fájdalomérzetet

Dr. Richard Stephens, egy brit tudós kutatása szerint a káromkodás segíthet tovább elviselni a fájdalmat, sőt akár csillapíthatja is ezt a kellemetlen érzést. Figyelni kell azonban, hogy erőteljes szavakat használjunk, mert ha a káromkodásunk nem elég durva, valószínűleg semmit sem érünk el vele. Véleményünk szerint a szitokszavak erőssége személyfüggő, hiszen mindenkinek más az érzékenysége.

Dr. Stephens kutatásában egy pohár jeges vizet kellett puszta kézzel tartania két csoportnak, amelyből az egyiknek megengedett volt a káromkodás, a másiknak viszont nem. Természetesen az a csoport bírta tovább tartani a poharat, amelyik kedvére trágárkodhatott.

Dr. Stephens rámutatott, hogy minél gyakrabban káromkodunk, annál kevésbé fogjuk érezni a hatását. Így a "kötőszavakról" érdemes leszokni.

A szülőszoba a legdurvább

Itt aztán nem számít az intelligencia vagy a társadalmi rang, a szülőszobán a legválasztékosabb káromkodásokat lehet hallani. Dr. Stephenst is felesége szülése ihlette a kutatás elvégzésére, mivel a szülőszobán nem fogta magát vissza az asszony.

A káromkodás bizonyos mértékben növeli az agressziót, aminek köszönhetően megnő a pulzus és sokkal bátrabbak, ellenállóbbak leszünk a fájdalommal szemben.

Van, aki nem támogatja a káromkodást

Nem mindenki ért egyet Dr. Richard Stephens teóriájával. Van, aki szerint a káromkodás csak egy rossz szokás és nagyon rossz benyomást kelt az emberről. Munkahelyen például kifejezetten kellemetlen szituációkba keveredhet miatta az ember, és a Carrer Builder kutatása szerint odalehet a káromkodó jó megítélése. Szóval nem mindig járhat jól az ember, ha azonnal kiengedi a gőzt egy zaftos kis trágárság kíséretében.

Vannak olyanok is, aki úgy gondolják, hogy a káromkodás túlzott agresszióhoz is vezethet. Léteznek olyan teóriák is, amely szerint a káromkodás megmérgezi a lelket. Az orosz könyvekben, színdarabokban és filmekben például törvényileg tiltják a káromkodást.

Forrás: dailymail.co.uk

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Viszket, hámlik, pirosodik: mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az ekcéma görög eredetű szó, amely hólyagos bőrelváltozásokat jelöl. Orvosi szempontból bőrgyulladásként vagy dermatitisként is emlegetik, és gyakran egyfajta túlérzékenységi reakcióként jelentkezik. Az allergiás bőrtünetek hátterében olyan gyakran használt termékek állnak, mint a parfüm, testápoló, dezodor, körömlakk vagy egyes gyógyszerek. A nikkel, amely sok bizsuban megtalálható, szintén sűrűn bizonyul kiváltó oknak – a becslések szerint minden tizedik nő érzékeny rá. Mit érdemes még tudnunk az ekcémáról?

Ízes élet vagy egészségügyi kockázat? A só kettős arca

A hosszú történelmi múlttal rendelkező sót élelmiszer tartósítás és ételízesítés céljából már régóta használják. A 40 százalék nátrium, 60 százalék kloridot tartalmazó alapvető étrendbeli nátriumforrásként szolgáló só (NaCl) néhány változatát – így az asztali sót is– különféle kémiai elemekkel, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal dúsítanak, mint a jód, vas és a folsav. A test alapvető funkcióihoz nélkülözhetetlen a nátrium megléte, mellyel biztosítani tudja az idegrendszeri egészséget, a megfelelő izomműködést, valamint a tápanyag-felszívódást.