2020.05.22. 06:35:28 8044 239

A fagy miatt gyenge gyümölcstermés és áremelkedés várható
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Mintegy 500 ezer tonna lehet az idei gyümölcstermés az ültetvényeket ért fagykárok miatt a FruitVeB és az ÉKASZ (Északkelet-Magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) előzetes termésbecslése szerint, miközben egy átlagos évben 800-900 ezer tonna gyümölcsöt szoktak betakarítani a gazdák - közölte Apáti Ferenc az MTI-vel.

Gyümölcsök - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Gyümölcsök

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke ismertette, hogy a jelentősebb gyümölcstermelő országokban tapasztalható - bár a hazainál mérsékeltebbnek tűnő - fagykárok miatt Európa egészében keresleti piacra, így az átlagosnál magasabb gyümölcsárakra lehet számítani.

A termesztők idénre jó termést vártak, a gyümölcsök megfelelően virágoztak, azonban március közepétől több hullámban jelentős fagykárok érték az ültetvényeket.

Apáti Ferenc ismertette, hogy a legnagyobb terméskiesés kajszibarackból, őszibarackból és cseresznyéből várható, e gyümölcsök mennyisége negyedére-harmadára eshet egy jó évhez viszonyítva. Kajsziból egy kedvező szezonban 30-35 ezer tonna terem Magyarországon, őszibarackból 35-40 ezer tonna, míg cseresznyéből 14-16 ezer tonna.

A felére csökkenhet idén a körte és a szilvatermés is; előbbiből egy átlagos évben 30-40 ezer tonnát szüretelnek a gazdák, szilvából 65-70 ezer tonnát.

Az ország legnagyobb területén termesztett almából és meggyből sem biztatóak a terméskilátások. Egy jónak mondható évben mintegy 800-850 ezer tonna alma terem, az átlagtermés 600 ezer tonna körüli, azonban az idén nem számítanak a tavalyi 400 ezer tonnás gyenge termésnél jobbra. Meggyből legfeljebb a tavalyi 53 ezer tonna körüli termés várható, miközben egy átlagos évben 65-70 ezer tonnát szüretelnek.

Mindezek mellett érdemi terméskiesést okozott a fagy a szabadföldi, és nem takart szamócakultúrákban is, sőt mérsékelten sújtotta a diót és a bodzát is - sorolta az alelnök.

Forrás: MTI

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

SEMMELWEIS EGYETEM: A KÓROS SOVÁNYSÁG TOVÁBBRA IS ELVÁRÁS A DIVATSZAKMÁBAN

A divatmodellek csaknem 90 százaléka vélekedik negatívan a testéről, és több, mint kétharmaduk szigorúan kontrollálja, mit és mennyit eszik a Semmelweis Egyetem új, világszinten is egyedülálló nemzetközi kutatása szerint. Ez az első ilyen mélységű kvalitatív felmérés a témában, melyben a válaszadók majd’ 90 százalékáról az is kiderült, hogy túlságosan sovány, az elmúlt évek ún. „plusz méretes”, azaz „test pozitív” divatmozgalma ellenére. A kutatók a szélsőséges szépségideálok mentálisan és fizikailag is káros hatásaira hívják fel a figyelmet, melyek evés- és testképzavarhoz vezethetnek, és nem csupán a modelleket, hanem a rájuk példaképként tekintő fiatal lányokat is érintik.

Ezért érdemes lapozgatni a „füveskönyveket”

A sokak ágy mellé helyezett olvasmányává vált Márai-féle Füves könyv olyan minden embert érintő és érdeklő kérdéseket tart szem előtt, mint: a testi fájdalom enyhítési módjai vagy éppen a mindennapi alapigazságok. Az eredetileg botanikai ismeretek közlésére alkalmas füves- vagy füvészkönyvek idővel életbölcsesség-gyűjteményekké váltak, melyek az élethosszig tartó önismeret útján tanácsokkal, intelmekkel és útmutatásokkal szolgálnak bennünket.

Fel a kalappal! Elegáns védelem a fejnek

Érdekes, hogy egészen a XVII. század beköszöntéig egyetlen úri hölgy sem viselt kalapot. Viseltek azonban a cselédasszonyok, az alsóbb rétegekhez tartozó fiatal lányok, majd a későbbiek folyamán a városi polgárság hölgyei is. Ezután már nem kellett sok ahhoz, hogy a pompás kalapok belopják magukat a nők budoárjaiba, így előszeretettel viselték azokat séták, cukrászdázás, díszes vacsorák, vendéglők, teadélutánok idején, vagy éppen udvarlók fogadásakor. Nem csoda hogy a fejfedő-eleganciának ma is sokan hódolnak.