2014.12.24. 17:30:47 2357 9

100 éve volt a karácsonyi fegyverszünet
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Az első világháború első karácsonyán még volt annyi emberség a katonákban, hogy egy kicsit félretegyék a fegyvert ezekben a napokban, és megismerjék a puskacsövek túlvégén figyelő ellenséget.

Karácsonyi fegyverszünet - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Karácsonyi fegyverszünet
  1. december, Franciaország és Belgium határán. Folyamatos esőzések után beköszönt a valódi tél: lehull a hó, megfagy a talaj. Egymással szemben a brit és német csapatok, zajlik az első világháború. Felhangzik német oldalról a Csendes éj kezdetű karácsonyi dal, majd a britek is énekelni kezdik, végül a katonák kimerészkednek az árokból és barátkozni, csereberélni kezdenek, majd fociznak. Nagyjából így festi le a Sainsbury’s szupermarketlánc idei ünnepi reklámja azt, amit ma „karácsonyi fegyverszünet” néven ismer a világ.

A reklám kissé idealizálja a karácsonyi tűzszünetet, ugyanis a történészek szerint nem egészen így történt, de az tény, hogy már a ’14-es karácsonyt megelőző másfél hétben megköttettek a helyi, nem felülről irányított tűzszünetek, főleg a nyugati fronton, Belgium és Franciaország határán. A német és brit katonák megajándékozták egymást, volt fogolycsere, közös temetés és éneklés, sőt állítólag közös hajvágás is.

FOCIMECCSEK A LÖVÉSZÁRKOK KÖZÖTT

A legemlékezetesebb mégis az, hogy egyes források szerint fociztak is egymással az ellenséges haderők, méghozzá több helyszínen is. Erre vonatkozóan több írásos bizonyíték is akad, ilyen például egy fronton szolgáló orvos levele, amelyet 1915. január elsején közölt a Times. Azt írta: "focimeccset játszottunk a lövészárkok közötti területen."

Több levél is íródott más helyszínekről, amelyek hasonló eseményeket írtak le, azaz németek és britek (skótok és angolok) rugdostak egy-egy konzervdobozt a senki földjén.

Ypres-nél például a „poroszok és a hannoveriek” csaptak össze britekkel – ez az a „találkozó”, amelyre Nagy-Britannia szerte máig megemlékeznek. Nemrég Ypres-ben rendeztek 12 éven aluli focistáknak nemzetközi labdarúgótornát is, amelyen a londoni Chelsea az elődöntőben a Liverpoolt, a döntőben pedig a Paris Saint-Germaint győzte le. Aldershot Townban pedig a német és brit hadsereg csapott össze első világháborús hadifelszerelésben egy emlékmeccsen.

"Fontos, hogy száz év múltán is emlékezetünkben tartsuk a karácsonyi tűzszünet történetét, amikor a kezek, amelyek korábban fegyvert tartottak az ellenségre, üdvözlőleg egymásba csaptak." Vilmos herceg, az Angol Labdarúgó-szövetség elnöke

MCCARTNEY-TÓL CSÓRTA A SAINSBURY’S REKLÁMJA A SZTORIT

MIÉRT PONT FOCI?

A németeknél is űzött sportág a briteknél egyenesen nemzeti időtöltés volt már az első világháborút megelőzően is, és ezen az akkoriban Nagy Háborúnak nevezett első világégés sem változtatott. A stadionok tele voltak, erejük teljében lévő fiatal férfiak rúgták a bőrt a pályán és drukkoltak a lelátókon, mialatt a fronton rengeteg embert veszített Nagy-Britannia. Az ország katonai vezetése ezt nem nézhette tétlenül, ki kellett találniuk valamit.

Skóciában egy Sir George McCrae nevű politikus rávett arra egy komplett futballcsapatot – a Heart of Midlothian gárdáját –, hogy vonuljon be. A csapatot ötszáz elszánt drukker követte a toborzóirodába. Ennek mintájára a sereg labdarúgó zászlóaljakat alapított, ahol a szurkolók együtt harcolhattak bálványaikkal. Különböző feliratú toborzóplakátokkal árasztották el a stadionok környékét, a kampány pedig bevált: olyan klubok focistái – és szurkolói – vonultak be, mint például a Cardiff City, a Tottenham, a Liverpool vagy a Clapton Orient (ma Leyton Orient).

A katonák kiképzése során egyébként is használták a labdarúgást, mert az fejlesztette a a csapatmunkát, a fegyelmet, a fizikai és mentális kondíciót. Utóbbi egyébként a nagy vereségek – mint például a Somme-i csata – utáni focimeccsek esetében erősödött igazán.

A futballzászlóaljak a fronton egy-egy csapatot alkotva bajnokságot is szerveztek a fronton. Igaz, a körülmények nem voltak éppen kedvezőek: a kapufák földre vetett tunikák voltak, a felső lécet pedig csak elképzelték. A csapatokból sorra hullottak el a játékosok a csatákban, így sokan mindig más poszton fociztak. Volt, ahol a pozitív hatásai ellenére is betiltották végül a labdarúgást. Az indoklás az volt, hogy sérüléseket szerezhettek foci közben a bakák.

“Kicsit szatirikus, nem? Nem sérülhettél meg fociban, mert németeket kellett gyilkolnod. Oh, ez nagyon vicces volt!" Clifford Lande visszaemlékezése

Ha focizni nem lehetett hivatalosan, akkor csata közben vették hasznát a labdáknak. A Somme folyónál lezajlott nagy csata első napján az egyik harcoló alakulat például focilabdákkal szabta meg, hogy melyik irányba kell támadni.

MÁIG NEM TUDNI, VALÓBAN VOLT-E FOCI

Nem mindenki osztja a nézetet, hogy a karácsonyi tűzszünet valóban focival járt együtt. Malcolm Brown és Shirley Seaton a Christmas Truce című kötetben például kételkedik abban, hogy szervezett labdarúgó-meccsek lehettek a lövészárkok között, hiszen ezekről csak hallomásokból tudunk. Állítólag volt, ahol tényleg megpróbáltak focimeccset szervezni egymás közt az ellenséges csapatok, ám ezek a kísérletek rendre elbuktak, így ha hihetünk a meccsekről szóló brit leveleknek, csak ad-hoc jellegűek lehettek ezek – vélik a tudósok.

Hasonló véleményen van Chris Baker történész is, aki szerint pozitív és felemelő a cikkünk elején mutatott Sainsbury’s reklám nézőpontja, ám hamis. Állítása szerint a barátkozás nem a Csendes éj éneklésével kezdődött huszonnegyedikén, hanem már tizenegyedikén, jóval prózaibb körülmények között. A háború ezen szakaszában még nagyon közel, kilencven méterre voltak egymástól a lövészárkok, így az ellenségek hallották egymást és érezték a másik cigarettájának illatát, sőt, néha meg is pillanthatták, kikre lőnek. Az első barátkozókat ráadásul még lelőtték a felek. A labdarúgásra sincs elegendő bizonyíték Baker szerint, mivel a brit levelek keltezési helyéről német dokumentumok nem kerültek elő, hogy megerősítsék a meccsek tényét.

AZ UEFA SZERINT VOLT

Michel Platini, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöke – aki az alábbi, megindító UEFA-videóban is szerepel – nemrégiben egy emlékmű-átadáson, a belgiumi Ploegsteertben azt mondta,

“Tisztelgek azon katonák előtt, akik száz éve labdarúgással mutatták meg, mi az emberség, fontos fejezetet nyitva az európai egységről szóló történetben és példát mutatva az utókor fiataljainak."

1915-ben aztán már csak néhány helyen tartottak tűzszünetet karácsonykor, mert a felsőbb vezetés tiltotta az ellenséggel való barátkozást. 1916-ra már teljesen eltűnt a „hagyomány”. Ugyan nem tudni biztosan, volt-e foci a lövészárkok között az 1914-es karácsonyi tűzszünetkor, Chris Baker szavai attól még érvényesek:

“A tűzszünet semmin sem változtatott. A Nagy Háború folyt tovább. Ám ez annak a reményteli jele volt, hogy az emberek másképp is tudnak viselkedni."

Forrás: vs.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tesztett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...