Életünk során hányszor, de hányszor beleesünk abba a hibába, hogy hajszoljuk a boldogságot, ahelyett, hogy megélnénk a mindennapok kisebb vagy nagyobb örömeit. Pedig ez az igazi boldogság, ezek az apró történések, pláne, ha nem feledkezünk meg arról a fontos megállapításról, hogy sok kicsi sokra megy.
Mindannyiunknak vannak rossz napjai, amikor úgy érezzük, semmi nem sikerül, és a világ összeesküdött ellenünk. Ilyenkor könnyű belecsúszni a siránkozás spiráljába, észrevétlenül ismételgetve azokat a mondatokat, amik valójában csak tovább rontják a helyzetünket.
Mindenkivel előfordul, hogy egy időre elveszíti a lendületet, és úgy érzi, az élete éppen nem a legjobb formáját hozza. Miért nem megy semmi úgy, ahogy kéne? Miért érzed magad egy szürke nap statisztájának? Néha a boldogtalanság csak csendesen lopakodik, máskor pedig úgy robban az életedbe, mint egy elrontott tűzijáték.
A szép lelkű emberek olyanok, mint a csokival töltött bonbonok: kívülről talán nem mindig feltűnőek, de ha egyszer megismered őket, azonnal elvarázsolnak. Ők azok, akik az utolsó szelet pizzát is neked hagyják, meghallgatják az összes panaszkodásodat (ugyanarról, akár ezerszer is) és közben olyan bölcs tanácsokat adnak, hogy azt érzed, mintha egy motivációs könyv elevenedett volna meg előtted.
Te is imádod nézni a TV-ben a különböző táncos show-műsorokat, versenyeket? Nem csoda! Táncolni felszabadító érzés, ami a nézőre is hat, hát még arra, aki rendszeresen gyakorolja ezt a mozgásformát… De, hogy hogyan is hat konkrétan a testünkre, és miért érdemes megragadni minden alkalmat, ha a lábunkban van a boogie, azt azonnal nézzük is meg.
Egyre többen vagyunk már úgy, hogy úgy érezzük, a nyugdíjas éveink tényleg arra valók, hogy kipihenjük magunkat. Szeretnénk utazni, pihenni, unokázni, csakis az öröm kedvéért munkálkodni a kertben, és így tovább. Megvalósítható, és bizony sokaknak nem csak álom marad ez az élet!
Létezik egy különleges érzelmi élmény, ami annak ellenére, hogy nehezen meghatározható, a legtöbbünk életében kiemelt helyhez jut. Ez a boldogság, ami gyakran jár kéz a kézben a kiegyensúlyozott és teljes értékű életre való törekvéssel. A pozitív és kellemes élményekkel összefüggő érzés megtapasztalása értékkel telíti az egyének életét. Mit tehetünk annak érdekében, hogy közelebb kerülhessünk boldogság céljainkhoz?
Te mennyire ismered magad? Az emberi történelem legnagyobb gondolkodói az egyének egyik legfontosabb feladatának és lehetőségének tartották az önmegismerést. Arra ösztönöztek, hogy mindenki fedezze fel az egyéni erejét, sajátos testi és mentális képességeit, ugyanakkor ne zárkózzon el az én „árnyékoldalának” feltérképezésétől sem, mert ebből is rengeteget lehet tanulni arról a valakiről, akivel az életben a legtöbb dolgunk van: önmagunkról.
Öröm, szomorúság, félelem, düh, csalódottság, unottság. Az érzelmek mindennapi emberi életünk erőteljes befolyásolói. Olyan reakciók, amelyeket különféle események, helyzetek, körülmények, emberek, tapasztalatok váltanak ki belőlünk. Ha megismerjük belső rezdüléseinket, amennyiben kíváncsian és aktívan részt veszünk a „tanulom magam” folyamatában, akkor a tudatos érzelemszabályozás igénye sem fog távol állni tőlünk. Az érzelmi egészségünkre való odafigyelés és munka, ugyanúgy nem hanyagolható el, mint a testi jóllétünkkel való foglalkozás. Mindkettő kifizetődő.
A boldogság azok közé a fogalmak közé tartozik, amit egyénenként mindannyian meg tudunk élni, átadni, kézzelfoghatóvá tenni viszont annál nehezebben. Általában egy olyan pozitív érzelmi állapotként szoktuk definiálni, ami által elégedettséget, örömet, nyugodtságot érzünk. Arról viszont nem vagyunk meggyőződve, sem meggyőzve, hogy ez az állapot az egyén életében folyamatossá válhat.
A boldogságunk útjában néha saját magunk állunk! Az önmagunkkal szemben támasztott túlzott elvárások, az, hogy nem magunkra, hanem másokra figyelünk, nagyban megnehezíti a helyzetet. Pedig boldognak lenni nem is olyan bonyolult.
Biztosan veled is előfordult már, hogy az éppen aktuális rossz hangulatodból egy végtelenül édes, dallamos, kedves dal rángatott ki. Meghallottad, és onnantól fogva elfeledkeztél a rosszkedvedről, és minden bajodról.
Sokan felismerik, hogy a boldogság nem egy statikus állapot, hiszen az élet egyszerűen nem így van berendezve. Vannak azonban elégedettséggel, örömmel koszorúzott pillanataink, melyek által derűsebbnek érezhetjük magunkat. Ezek feltöltik az energia készletünket és a kitartás tartályainkat, forrássá válnak, amelyekből a nehezebb időszakokban erőt meríthetünk.
A boldogság lehetősége előttünk hever, ám előfordulhat, hogy néha túl nagy dolgokban keressük az örömöt. Boldog leszek, ha előléptetnek, boldog leszek, ha megkapom a fizetésemelést, boldog leszek, ha lejár a törlesztőrészletem, boldog leszek, ha veszek egy autót. Tényleg, csak ezek vagy ehhez hasonló dolgok tehetnek minket boldoggá?
Voltál már vele úgy, hogy annyira akartad a boldogságot, úgy érezted, mindent IS megteszel érte, de valamiért mégsem jön? Sokszor saját magunkat tudjuk a legjobban akadályozni, a legtöbbször olyan dolgokkal, amikre nem is gondolunk. Egy-egy jól irányzott „Nem” néha bizony csodákra képes!
Szerinted mi a boldogság? Képzeld el, hogy most, ebben a pillanatban neked szögezi valaki ezt a kérdést. Mit válaszolnál? Meglehet, ha bizonyos időközönként újra és újra feltennék ugyanezt a kérdést mindig más és más válaszokkal szolgálnál. Az sem teljesen elvetendő nézet, amely szerint, ahány ember, annyiféle boldogság definíció, mégis akad egynéhány megközelítés, mellyel sokak együtt tudnak rezdülni.
Amiből egy bizonyos szintig mindig lehetne lejjebb venni, az a súlyunk - és az arcunk, nem igaz? A viccet félretéve most ez igazán fontos témát szeretnék érinteni. Méghozzá azt, hogyan is tartsuk meg a lelkünket!
„Légy boldog!”, „Sok boldogságot!” – ontjuk magunkból a szívből jövő jókívánságokat, ha ünnep, alkalom van rá. És éppen adott élethelyzettől függően el is indulunk a boldogságot keresni, mert úgy gondoljuk, az egy hatalmas feladat. Az is, nem arról van szó, de nem minden esetben a boldogság megtalálása a legnagyobb próbatétel az életünkben.
Boldognak lenni a legegyszerűbb és a legbonyolultabb dolog, feladat is egyben. Ha a boldogságra gondolunk, nagy dolgok jutnak az eszünkbe, és nem egyszer az anyagi javaktól, külső tényezőktől várjuk, hogy előcsalogassa belőlünk a legszebb érzést. Pedig a boldogság egészen máshol rejtőzik…
Azt gondolom, a boldogság, mint olyan, minden ember álma, célja és elsődleges törekvése, bárhogy is legyen, alakuljon az élete. A boldog ember bárhol megállja a helyét a világban. Na, de… álljunk csak meg egy pillanatra. Vajon ki tudja, a világban mit is jelent a szó: boldogság. Ha elköltözünk innen Magyarországról, akkor a boldogság számunkra ugyanazt fogja jelenteni, mondjuk keleten vagy a földgömbünk túlsó felén? Más országok lakói hogyan élik meg és értelmezik a boldogság fogalmát?