2016.05.24. 15:47:45 10408 274

Továbbra is sok adót fizetünk, de a családi kedvezmény árnyalja a képet
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A Mazars kutatása szerint az élőmunka terhei alapján továbbra is rossz Magyarország versenypozíciója, a kedvezményeknek köszönhetően azonban a háromgyerekes keresetek a régiós Top 5-ben vannak; a 27 százalékos áfakulcs itt a legmagasabb, a társasági adó alsó, 10 százalékos kulcsa azonban Montenegró után a második legalacsonyabb.

Adókedvezmény-számolás | Fotó: 123rf.com Rupert Trischberger - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Adókedvezmény-számolás | Fotó: 123rf.com Rupert Trischberger

A könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén negyedik alkalommal gyűjtötte össze a kelet-közép-európai régió 19 országának aktuális adózási információit Közép-Kelet-Európai Adókalauz 2016 elnevezésű kiadványában, amelyet kedden ismertettek Budapesten. Az Eurostat adatain alapuló kutatás Magyarország szomszédjai és a visegrádi országok mellett Görögország, Oroszország, Ukrajna, a jugoszláv utódállamok, továbbá Albánia és a Baltikum államainak adózási környezetét mutatja be.

Ebből egyebek mellett kiderül, hogy bár az szja-kulcs jelentős mértékben csökkent Magyarországon a korábbi években, de az együttes bérterhek régiós összehasonlításban a legmagasabbak. Magyarországon 100 egységnyi nettó jövedelem kifizetése - családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele nélkül - majdnem kétszer annyi, 193 egység teljes költséget jelent a munkáltatónak jövedelemszinttől függetlenül. Ez az érték Szlovákiában 163, Csehországban 159, Lengyelországban 166, Romániában pedig 176 egység a gyermektelen dolgozó havi 500 eurónyi jövedelemszintje esetén. A magyar mutató az elmúlt években javult, de mind az 500, mind a 2000 eurós havi jövedelemnél - a 19 országot összehasonlítva - továbbra is csak az utolsó helyre elég.

A családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele azonban árnyalja a képet, a 2000 eurós havi jövedelmet (három gyermeket feltételezve) a munkáltató összes költsége/nettójövedelem-arány szerinti régiós összehasonlításban Magyarország az 5. helyen áll. Az alacsonyabb, 500 eurós havi jövedelemszinttel kalkulált rangsor is hasonló: családi kedvezmények nélkül az ország sereghajtó, míg három gyermekkel rögtön a lista második helyén áll; ebben továbbra is Csehország vezet.

A családi kedvezmények nélkül számított bérterheknél továbbra is Oroszországban, valamint 2015-től a vizsgált országok közé vont Albániában a legalacsonyabbak a munkáltató munkavállalói bérterhei.

Az élőmunka terheinek vizsgálatához tartozik, hogy milyen minimálbérszinttel kell a leendő munkáltatónak számolnia. Ebből a szempontból Magyarország a középmezőnybe tartozik.

A Mazars által vizsgált országok közül továbbra is Ausztria a legdrágább, ahol a minimálbér több, mint a régiós átlag négyszerese, a privát szektorban pedig a régiós átlagbér csaknem háromszorosa jellemző. Szintén jócskán kiemelkedik az átlagból Szlovénia.

A válság előtt a régió országai között az adóverseny dominált, az elmúlt néhány évben azonban a legtöbb ország a befektetők számára kedvező feltételek megteremtésén kívül a költségvetési hiány csökkentését is szolgáló adórendszerre törekszik - írták. Néhány ország, köztük Magyarország is a jövedelemadók csökkentésében, és ezzel párhuzamosan - a forgalmi típusú adók emelésében, illetve szinten tartásában látta a kiutat.

Az országok egy másik csoportja ezzel ellentétben a forgalmi típusú adók emelése helyett a magasabb szja-, illetve a társaságiadó-kulcsokban látott megoldást, például Szlovákia, amely 2013-tól visszaállította a progresszív rendszert a személyi jövedelemadóztatásban, ezzel összhangban a korábban 19 százalékos társasági adó is 23 százalékra nőtt, a szlovák áfakulcs ugyanakkor továbbra is átlag alatti: 20 százalék.

Görögország adópolitikáján jól megfigyelhető a válságkezelési kényszer, az áfa 23 százalék, míg a társasági adó a vizsgált országok között a legmagasabb, 29 százalék.

Vannak középutas országok is, így Lengyelország a kétkulcsos progresszív személyi jövedelemadóval (18/32 százalék), az átlag feletti, de nem kiemelkedően magas áfakulccsal (23 százalék) és a 19 százalékos társasági adóval.

A társasági adó kulcsát vizsgálva a csúcstartó Görögországot Ausztria (25 százalék), majd Szlovákia (22 százalék) követi a listán. A legalacsonyabb adókulcs (9 százalék) változatlanul Montenegróban terheli az elért nyereséget.

Az elemzés arra is rámutat, hogy a régiót stabil adórendszerek jellemzik, és az országok között erősödik az együttműködés az adócsalások ellen, mert ez lehet a kulcsa az adóterhek hosszabb távú csökkentésének, ezzel pedig a befektetői környezet javításának.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A férfiak vagy nők barátsága tart tovább?

Fordíthatjuk tekintetünket a világ bármely részére, mindenhol meggyőződhetünk „az ember társas lény” örökigazságáról. Egymagában a teremtés koronájaként méltatott emberi lény gyenge, örökös célpontja a veszélynek, fenyegetettségnek. Ezért emberi kapcsolatok és együttműködések bázisára épülő társadalmat rendezett maga köré, melyben megosztotta a tevékenységeket, szorosabbra fűzte az ember-ember köteléket. Mindeközben észlelte, hogy bizonyos kapcsolattípusokért érdemes többet munkálkodni, azok minőségét folyamatosan növelni – leginkább a család, a rokonság, a partnerkapcsolat és a barátság tartozik ezek közé. Ez utóbbi kapcsolattípus kapcsán kérdésként merülhet fel, hogy vajon melyik nem képviselői képesek és készek hosszabb távú barátságok kialakítására és fenntartására?

Befejeztem, nem fejeztem? Tudj meg többet a Zeigarnik-hatásról

Ma milyen eddig még befejezetlenül várakozó teendők jutnak eszedbe? Ezzel szemben pedig hányszor fordul elő az, hogy olyan feladataidra gondolsz, amelyeknek a végére már sikerült pontot tenned? Mennyire érzel leküzdhetetlen késztetést arra, hogy tovább nézz egy függőben hagyott cselekményű sorozatot? Mindezek a kérdések szorosan összefüggnek a Zeigarnik-effektus néven futó jelenséggel. Hogy miről is van szó? Erre a kérdésre az alábbiakban keressük a választ.

Süssük magunk a (mindennapi) kenyerünket – Legalább 10 okunk lehet erre

Szokták mondani, hogy a kenyér az élet szimbóluma, a kovász pedig a lelke. Nem meglepő hát, hogy a pandémia alatt többen igyekeztek elsajátítani a házi kenyérsütés csínját-bínját. Legyen szó bár a klasszikus kovászos, az élesztős vagy sütőporos, a teljes kiőrlésű vagy fehér liszttel készített, a világos vagy barna, a ropogós vagy puha változatokról, bizony nem sokan tudnak ellenállni a frissen sült kenyér illatának.