Tévhitek a lázról – Nem feltétlenül kell csillapítani!
Azt mindannyian tudjuk, hogyha lázasak vagyunk, az azt jelzi, hogy valami nincs rendben a szervezetünkkel. Éppen ezért a lázcsillapító az első dolog, amiért nyúlunk, hogy lenyomjuk az emelkedett hőmérsékletet egy (szerintünk) elfogadható szintre. Pedig a láz a szervezetünk egyik fegyvere a támadások ellen!
Ebből kifolyólag, az új orvosi nézőpont szerint a lázat akkor sem kell csillapítani, ha esetleg 38 fok fölé emelkedett a testhőmérsékletünk, mivel az önmagában semmilyen kárt nem okoz hosszútávon a szervezetben – írja a hvg. Sőt, segít „kiizzadni” a betegséget.
Gyakori tévhit, hogy a láz károsítaná a szívet vagy az agyat, illetve az is, hogy halált okozhat, ezért sokan kötelezőnek érzik a lázcsillapítást. Pedig ezeknek a régi hiedelmek nincs valóságalapja, így a lázcsillapítás egyáltalán nem kötelező. Sőt, gyerekkorban a túl gyakran beszedett lázcsillapító még májkárosodáshoz is vezethet! Az sem igaz, hogy a lázgörcs kialakulását segítene megelőzni a lázcsillapító, mivel ennek az állapotnak az okozója maga a betegség és nem a láz, így a megnevezése is helytelen. A görcsös állapot is azt jelzi, hogy a szervezet dolgozik a betegség ellen, és pár percnél nem tart(hat) tovább.
A legjobb módszer a láz ellen? A pihenés! Nem kell sem gyógyszerekkel, sem különböző hűtőmódszerekkel lenyomni azt. Jól szellőző, pamut pizsamába vagy ruhába kell bújni, és megengedni magunknak vagy gyermekünknek azt a luxust, hogy kiizzadjuk magunkból a betegséget, és bízni az immunrendszerünkben, hogy le tudja küzdeni a kórt.
Tehát a magas láz szervkárosító hatása puszta tévhit, a szakértők szerint még a nagyon magas 40 fok feletti hőmérsékletnek sincs ilyen hatása – olvasható a HVG összefoglaló cikkében, amely a megváltozott orvosi ajánlásról szól a lázzal kapcsolatban.
Mikor legyünk óvatosak a lázzal kapcsolatban?
Vannak természetesen olyan esetek, amikor a láz óvatosságra int minket, és érdemes felkeresni az orvost is. Ilyen például, ha három napnál tovább tart a lázas állapot, vagy ha pár nap lázmentes időszak után vissza-visszatér, illetve, ha egyáltalán nem sejtjük, hogy mi okozza azt, mert a lázon kívül más kísérő tünet nincs.
Gyerekek esetében akkor érdemes csillapítani a lázat, ha sír, fájdalmai vannak, rossz a közérzete, nem tud rendesen pihenni sem. Ha azonban alszik, és különösebben nem romlott a közérzete sem a gyereknek, akkor hagyni kell, hadd feküdje ki a betegséget, és semmi esetre se ébresszük fel lázat mérni. Ne zavarjuk a pihenésben, mivel az jót tesz neki. Ha rosszabb a közérzete, akkor kaphat esetleg egy kis paracetamol tartalmú lázcsillapítót.
Ha a beteg gyermek esetleg, hasmenése van, hányni kezd, folyamatosan sír, vörös foltok jelennek meg a testén, fulladozik vagy nehezen ébreszthető fel, akkor azonnal keressük fel az orvost. Egy kis náthával azonban nem kell rögtön orvoshoz fordulni, és feleslegesen ne szedjünk be vagy szedessünk be a gyerekkel se antibiotikumokat, se lázcsillapítót.
A láz komoly betegségek kezdetét is jelezheti, ezért természetesen nem szabad fél vállról sem venni, mérlegeljünk legjobb belátásunk és a rendelkezésünkre álló információk alapján, hogy pihenni kell, lázat csillapítani vagy orvoshoz fordulni.
Forrás: hvg.hu
