Tanítsd meg a gyermekedet tanulni!
Ahogy közeledik a szeptember, mi szülők vegyes érzelmekkel várjuk az iskolakezdést. Egyrészt örülünk, hogy újra belép az életünkbe a rutin, egyenletes ritmusa lesz a hétköznapjainknak. Másrészt pedig aggódunk, hogyan fog megküzdeni gyermekünk az új évben adódó nehézségekkel.
Nagyon nehéz a helyzetünk nekünk szülőknek, hiszen az iskola amellett, hogy sok dolgot megtesz a gyerekek fejlődéséért, rengeteg feladatot és terhet jelent a család számára. Érdemes ezért a gyermekünket néhány olyan alapvető dologra szoktatni, amellyel megkönnyíthetjük számára a tanulást, a napi feladatok rutinszerű elvégzését és ezzel a saját életünket is. Ha önállóságra neveljük a gyereket, megtanítjuk a felelősség vállalására is feladatai elvégzésén keresztül. Nézzük, milyen módszerekkel és eszközökkel érhetjük ezt el.
Az első és legfontosabb, hogy ne hagyjuk magára a gyermeket a rá nehezedő feladatokkal. Még nem tudjuk az iskolakezdés számára mekkora lelki és szellemi terhet jelent. Ha alsós, akkor különösen fontos mellette állnunk míg megtanulja az önállóságot. Ha már felsős, akkor pedig ne essünk abba a hibába, hogy azt gondoljuk, már nincs ránk szüksége. Lehet, hogy nem fogja mondani, de szorong és aggódik, fél az új évtől, tanártól, tantárgytól, kihívástól ami vár rá. Ezekre készítsük fel. Kérdezzük meg tőle hogyan érzi magát, mi aggasztja és miben segíthetünk neki. Természetesen ezt ne katonásan és szülői szigorral tegyük. Egy elalvás előtti laza kis esti beszélgetés, ahol összebújva csak kérdezgetjük és hagyjuk, hogy meséljen az érzéseiről és a félelmeiről, bőven elég.
Biztosítsuk feltétlen bizalmunkról a gyermekünket. Ezt ne felejtsük el elmondani neki. Az önbizalom megerősítése ebben a korban a lehető legfontosabb feladata egy szülőnek. Semmi sem lehet ennél fontosabb! Ha a gyermek el meri mondani a félelmeit, akkor feltétel nélkül bízik a szüleiben. Ilyenkor mindent meg kell tennünk azért, hogy ez így is maradjon. Vagyis, ha bármilyen tanulási nehézségbe ütközik, azért nem szidalmat vagy büntetést kap, hanem segítséget és törődést. A bizalom az alapja annak, hogy megtanulja a nehézségeket egyedül is megoldani, mert képes lesz segítséget kérni, ha ez még nem sikerül. Ha egyedül küzd meg egy feladattal, akkor viszont ne felejtsük el ezért nagyon megdicsérni.
Itt el is érkeztünk a következő lépésig, ami pedig a megfelelő motiváció, vagyis a dicséret. Egy gyermek számára az elismerésnél, a szülei dicséreténél azt gondolom nincs is motiválóbb dolog. Bármit elérhetünk nála, ha megfelelően alkalmazzuk ezt a kommunikációs eszközt. Azonban ezzel is óvatosan kell bánni. Csakis akkor dicsérjünk, ha valóban megdolgozott ezért és megérdemli. A túlzott ajnározás és fölösleges dicséret ezt az eszközt már értéktelenné teheti a kezünkben, nem lesz megfelelő hatása. Ugyanakkor azzal is vigyázzunk, hogyan kezeljük a kudarcot. Ha megszidjuk elveheti a kedvét attól, hogy kijavítsa a hibát. Erre jó az a megoldás, hogy megdícsérjük azt, ami jó abban, amit megtett, de felhívjuk a figyelmét arra, hogy min javíthat, hogy még jobb legyen. Ezzel nem romboljuk, hanem ösztönözzük a folytatásra.
Tanítsuk önállóságra a gyermeket! Természetesen nem az első pillanatban kell magára hagyni a házi feladataival, de érdemes ezt fokozatosan megtenni. Meg lehet beszélni vele mi az, amit már teljesen egyedül meg tud csinálni és ha elvégezte, feltétlenül együtt ellenőrizzük és javítsuk az esetleges hibákat. A dicséret se maradjon el, természetesen. Ha nem megy azonnal a feladat megoldása, még véletlenül se vegyük el a kedvét a gyermeknek azzal, hogy ezt felrójuk neki. Türelmesen üljünk le mellé és csináljuk meg együtt, majd legközelebb egyedül is sikerülni fog.
Akkor se engedjük el a kitűzött feladatot, amennyiben nem szívesen ül le tanulni. Különböző kommunikációs trükkökkel és dicsérettel rá lehet venni a gyereket, hogy elvégezze a feladatait. Ilyen lehet az, nálunk ez is működött, hogy egy közös játékot, hacúrozást helyezünk kilátásba, ha mindennel elkészül időben. Érdemes kipróbálni. Végül rengeteg türelmet és kitartást kívánok minden szülőnek az új tanévhez. Szükségünk lesz erre. Érdemes komolyan venni az együtt tanulást és a motivációt, mert ha jól csináljuk és a gyermek tanulási szokásai kialakulnak, akkor a saját életünket is megkönnyítjük és a bizonyítvány is megfelelően fogja ezt tükrözni.
