Régi magyar filmek, amelyek ma is remekül szórakoztatnak
Egy jól eltalált párbeszéd, egy emlékezetes színészi alakítás vagy egy jellegzetes dallam néha évtizedek múltán is képes visszahozni egy egész korszak hangulatát. A régi magyar filmek között találunk könnyed vígjátékokat, romantikus történeteket, társadalmi szatírákat és olyan alkotásokat is, amelyek ma is fontos kérdéseket vetnek fel. Ha egy kis filmes időutazásra vágyunk, érdemes ezekkel a klasszikusokkal kezdeni.
Hyppolit, a lakáj (1931)
Székely István vígjátéka a magyar hangosfilm egyik legismertebb korai sikere. Schneider Mátyás, a sikeres fuvarozó felesége előkelő lakájt fogad, aki hamarosan teljesen átalakítja a család életét. A szabályok, az úri szokások és a feltűnősködés körüli konfliktusokból remek komédia születik. Kabos Gyula és Csortos Gyula kettőse, valamint a máig idézett poénok miatt ma is érdemes megnézni.
Meseautó (1934)
Gaál Béla romantikus vígjátékában egy fiatal banki alkalmazott, Kovács Vera és egy titokzatosnak tűnő férfi története bontakozik ki. A férfi valójában a bank igazgatója, ám ezt egy ideig eltitkolja a lány előtt. A film a harmincas évek városi eleganciáját, divatját és romantikus álomvilágát idézi meg. Perczel Zita, Törzs Jenő és Kabos Gyula játéka mellett az autó is a történet emlékezetes szereplőjévé válik.
Mágnás Miska (1949)
Keleti Márton zenés vígjátéka a társadalmi különbségeket fordítja humorba. Miska, az egyszerű lovászfiú grófnak adja ki magát, hogy segítsen a szerelmes fiataloknak. A félreértésekre, szerepcserékre és zenés jelenetekre épülő történet könnyed kikapcsolódás, amelyben a társadalmi rang és a valódi emberi értékek is egymásnak feszülnek.
A tizedes meg a többiek (1965)
Keleti Márton háborús vígjátéka a második világháború végének zűrzavaros időszakában játszódik. Molnár Ferenc tizedes és társai egy kastélyban próbálják átvészelni a front közeledését, miközben egyik helyzetből a másikba keverednek. Sinkovits Imre emlékezetes alakítása, a pergő humor és a szatirikus látásmód miatt a film a magyar vígjáték egyik meghatározó darabja.
A tanú (1969)
Bacsó Péter szatírája a Rákosi-korszak abszurditását mutatja be Pelikán József gátőr történetén keresztül. A férfit egyre képtelenebb helyzetekbe sodorja a hatalom, miközben ő igyekszik megfelelni az elvárásoknak. A film sokáig nem kerülhetett a közönség elé, később azonban kultikus alkotássá vált. Humora ma is működik, miközben a történelmi háttér miatt különösen elgondolkodtató.
Macskafogó (1986)
Ternovszky Béla animációs filmje nemcsak a gyerekeknek szól: a kémfilmek, akciófilmek és gengsztertörténetek paródiája felnőttként is rengeteg apró poént tartogat. A macskák és egerek világában játszódó történet fordulatos, tele van emlékezetes figurákkal és idézhető mondatokkal. A klasszikus magyar animáció egyik legnépszerűbb darabja.
Ezek a filmek más-más korszakot és hangulatot képviselnek, mégis közös bennük, hogy karakteres történetekkel és emlékezetes szereplőkkel dolgoznak. Egy retró filmesthez nem kell más, mint egy kényelmes este, némi rágcsálnivaló és egy jó választás a magyar filmtörténetből.
